Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Néprajzi tájak, néprajzi csoportok

NÉPRAJZI TÁJAK—NÉPRAJZI CSOPORTOK 17 járási íhatárok ritkán vágnak egybe a néprajzi jelenségek elterjedésének határaival. Nem ad támpontot az sem, hogy hol, mely falvak nevezik magukat palócoknak, mert a név nagyon hoszszű ideig gúnyos, tréfás jelentésű volt. A palócokat sokfelé mulatságos anekdoták gyakran együgyű szereplőiként ismerték. Szeder Fábiáninalk ezért kellett írnia, hogy ,,A' Paíóczok lelki és testi tehetségekre nézve a' többi Magyaroktól nem alább valók. Különös charakterök a' vidám barátság, emberbecsülés és az adakozás". Mikszáth sokat tett az előítéletek eloszlatásáért. A század eleji néprajzi gyűjtők mégis számos községben hiába kérdezgették a parasztokat, vajon palócok-e, azok nem vállalták a nevet, és gyakran a szomszédos községekbe irányították a kérdezőket. A .magyarországi etnográfia az utóbbi esztendőkben különösen élénken foglalkozik a „palóc kérdés"-isel, így remény van rá, hogy újabb eredmények ikerülnek napvilágra. A .palóc terület sokrétűségét az Ipoly mentének tagoltsága is tanúsítja. Csupán egy példára utalunk. A néprajzi gyűjtők följegyezték, hogy a honti részeken, Ipolyság környékén lakók magukat a szomszédos vidékek népétől hunt y iáknak mondva különböztetik meg. A megnevezés régies nyelvjárási alakot őriz (=hontiak], azonban tüzetesebben senki sem vizsgálta, vajon milyen táji-népi tudatot takar. Gömör. A palócság kérdésköre nem korlátozódik csupán az Ipoly menti területekre. Amit a palócok eredetéről tudunk, az egyenlő érvénnyel vonatkozik a keletebbre fekvő következő nagy tájegységre, Gömörre. Sőt a palóc szó 'első eddig ismert említése [1656] minden valószínűség szerint a Rimaszombat környéki magyarokra vonatkozik. A palócoknak nevezett magyarok táji tagolódása Gömörben is folytatódik. Az Ipoly és a Sajó vízgyűjtő területének határán, Fülek szomszédságában, a Medves-hegy környékén a népi tájszemlélet megkülönbözteti a Medvesalját. Falui, melyek közül a nevesebbek: Tajti, Öbást, Egyházasbást, Sőreg, Vecseklő, Hidegkút a Sajó felé siető patakok völgyeiben fekszenek. Lakói azonban a vidéktől nyugatra eső bányákba és ipari üzemekbe járnak dolgozni már sok évtized óta. Az ipari munkás-paraszti kétlakiság ellenére életmódjuk máig sok régies, hagyományos vonást őrzött meg. Gyakran a palócok közé sorolják a Rima alsó folyása mentén lakó barkókat is. Nevezetes falvaik például: Rimaszécs, Jené, Hármáé, Dobóca, Simonyi, Ser'ke, Feled. Innen délre, a szomszédos magyarországi vidékén is barkók laknak. Hogy pontosan melyik 2 Rozmaringkoszorú