Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Szerelmi dalok

116 SZERELMI DALOK 47 Ha bemegyek a zsérei csárdába, Hármat fordul rajtam a piros szoknya, A legények összeállnak csoportba, Mind azt kérdik, ki babája, de csalfa. Ha felmegyek a zsérei hegyekbe, Aranygyűrűt vetek le a völgyekre, Aki azt az aranygyűrűt fölveszi, Azzal megyek az oltárhoz esküdni. Zsére 48 Édesanyám, ha megunt kend tartani, Vigyen el a nagyvásárra eladni. Ott is ott lesz az én rózsám megvenni, Drága pénzzel fog az értem fizetni. Estefelé, ha felülök vonatra, Karjai közt fogok neki pihenni. Elvisz engem Lengyelország' kocsmába, Ott is ott lesz az én babám ölelni, Bed "49 Három véka kendermag, Jaj, de büszke legény vagy, Mit ér a büszkeséged, Ha nincs szép feleséged. Haj, kis katlan, kis katlan, Benne a sok mosatlan, Mosd el, kislány, az edényt, Ügy ölel meg a legény. Hej, Budavár, Budavár, De sok kislány megcsalt már.

Next

/
Thumbnails
Contents