Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Schirmer János személyi ügyei - Társadalmi helyzete és társas élete - A családi érintkezés alkalmai, keresztelés, lakodalom

írja be őí. Hasonlóképen mint komájáról beszél az újfalusi papról is. üzleti könyvében nyoma van, hogy nemességet szerzett. Abban az időben a nemesség nem puszta cím volt, hanem sok mindenre jogosítvány és sok mindenre védelem, amint ezt Verbőczy Tripartitumjában, a nemesi jogok e szent bibliájá­ban és századokon át ősforrásában olvashatjuk. A Triparti­tum által hirdetve és századokra megörökítve, mintegy meg­kövesítve, a nemesek voltak az országnak elsőrangú, minden személyi és tárgyi (birtok) szabadságra feljogosított tagjai. Azért aki mindezt biztosítani akarta magának, ajánlatos volt a nemességet megszereznie. Különösen ajánlatos volt ez az utazás viszontagságainak, sérelmeinek, erőszakoskodá­sainak gyakran kitett iparos-kereskedő polgárok számára. Így lett általános ideállá a nemesség megszerzése. Hogy csak egy példát említsek a már itt elmondottakból, a jobbágyságból városba költözött Sasváry Mészáros Mihály, Kassa kiváló mészáros-iparosa, céhatya kéri a várost, ajánlja őt, hogy őfelségétől armális nemességet nyerhessen, hogy ,,aztán is ne legyen valami galyibája odakivül" 3 6) Ez a magyarázata, hogy a polgárok, köztük Schirmer is igyekezett a nemességet is megszerezni. Erre vonatkozólag két följegyzés van könyvében. Az egyik azt mondja, hogy Lehmann Gáspárnak (a városi puskaportörő malom bérlőjé­nek), aki Bécsbe utazott adott 25 rajnai frtot, azaz 63 frtot, hogy nemesi levelét hozza el. Nemességért való kérvényét már korábban elküldte postán. A másik feljegyzés szerint — amint később látni fogjuk — Spillenberger Sámuel kassai kép­íróval, festővel festette meg címerét. Nemesi oklevele a Ma­gyar Nemzeti Muzeumban van Budapesten. TÁRSADALMI HELYZETE ÉS TÁRSAS ÉLETE. A családi érintkezés alkalmai, keresztelés, lakadalom. Schirmer János társadalmi helyzetére és társas életére némi tájékoztatást nyújt a kassai evangélikus egyház egy­korú keresztelő anyakönyve, amely a keresztszülőket is felso­rolja. Tekintve az egyház által a keresztgyermek iránt hirde­tett komoly kötelezettségeket, a keresztszülőket a családuk rendszerint a baráti körből, vagy a velők valami kapcsolatban lévő előkelőbbek és tehetősebbek közül választották, kikben gyermekeik hathatós gyámolítóit remélték. Mivel pedig a szülők és a keresztszülők a keresztelési szertartással, megven­s a) Kassa v. jk. 1661. márc. 31. 6* 83

Next

/
Thumbnails
Contents