Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Schirmer János személyi ügyei - Egy XVII. Századbeli kereskedőpolgár jellemvonásai

A nagy erőkifejtések után azonban csendes idők követ­keztek (1645—1670). Egész Európának a 30 éves háborút kel­lett kihevernie. Nekünk e mellett még megvoltak a külön gazdasági bajaink is. A török uralom egyre súlyosabban ne­hezedett ránk. A hanyatló Lengyelországgal igen megcsap­pant kereskedelmi forgalmunk, amit elsősorban az évszáza­dos lengyel-magyar kereskedelem itteni gócpontja, Kassa ér­zett meg. Végül a bécsi gazdasági politika nyugatról is elzárt bennünket. így külkereskedelmi lehetőségeink nagyon meg­szűkültek. De a habsburgi, erdélyi és török részekre szét­szakított országban a belső forgalom is jóformán csak a kö­zeli és távolabbi környékre terjedhetett ki, ahol t. i. a török martalócok nem veszélyeztették a szekerező iparosok és ke­reskedők árúját, pénzét és életét. Ezek a gazdasági korlátozások szabták meg Schirmer mű­ködési körét. Nagy alkotásokra, nagy fellendülésekre nem nyílt alkalom sem künn, sem benn az országban. De a lehető­ségeket mint vérbeli kereskedő alaposan kihasználta, üzletét messze országok különleges, divatos és finom árúival jól fel­szerelte, Kassa és környéke vásárlóinak széles rétegeit üzle­tébe vonzotta. Árueladás és beszerzés végett járta a vásáro­kat is. Emellett kereskedelmi tevékenységét nemcsak a szo­rosan vett bolti árukra, hanem egyéb jövedelmezőnek Ígér­kező cikkekre pl. borra, nyers bőrre is kiterjesztette. Ami ele­ven vállalkozó szellemét bizonyítja. De az életet adó realitások mellett foglalkoztatták kora eszmeáramlatai is. Ott találjuk őt városa, felekezete és hazája közügyeiben. Éppen a közügyek iránti érdeklődése, áldozat­és munkálkodási készsége folytán választották be őt polgár­társai a város-vezetőségbe, bízták meg különféle közigazgatási teendőkkel. Többször kiküldötték őt az illetékes főtényezők­höz a város fontosabb ügyeinek elintézésére, érdekeinek megvédésére, kérelmeinek tolmácsolására, mert tisztes megje­lenésével, tekintélyével, tapintatos föllépésével méltóan kép­viselte a várost s tudták, hogy a felmerült tárgyalások folya­mán feltalálja magát, előadó és rábeszélő képességével, meg­nyerő modorával megvédelmezi és sikerre viszi a rábízott ügyet. De meg is volt ehhez a szükséges polgári önérzete és bá­torsága a legmagasabb rangúak előtt is. A praesidium (csá­szári őrség) behozata ügyében súlyos tárgyalásokat folytatott a város Wesselényi nádorral és Szelepchényivel. ö is a kikül­döttek közt volt. Szelepchényi kancellár érseknél a császári praesidium be nem eresztése mellett oly mértékben exponálta magát, hogy Szelepchenyi kancellár-érsek egyenesen őhozzá fordult s megfenyegette őt. Pedig Schirmer mégis csak német eredetű volt, de hazájával annyira egybeforrt, hogy városa 80

Next

/
Thumbnails
Contents