Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Schirmer János személyi ügyei - Schirmer János kereskedővé nevelése, városi tisztségei

keztek, s az egyház céljait szolgálták. A városok fejlődésével azonban a polgári élet követelményeihez alkalmazkodtak s az itteni tudnivalókat is tanították. így keletkeztek a városok által fenntartott u. n. városi iskolák, amilyenek Pesten 1238­ban, Pozsonyban 1302-ben, Kassán 1394-ben működtek. A re­formátio idejében a hitújítás tanai terjesztése érdekében is különös gondot fordítottak az ifjúság tanítására s így a protes­tánssá lett Kassa iskolája a XVI. században jó hírnévnek ör­vendett. Már mint gimnáziumot, sőt akadémiát emlegetik, amit képzett és jónevű tanítóinak köszönhetett, akik külföl­dön Wittenbergában, Krakóban tanultak, írók, költők voltak s városi főjegyzővé és pappá is választották őket. Számos kassai ifjú külföldi egyetemeken folytatta tanulmányait. Mint becsületes, köztiszteletben álló polgárszülők gyer­meke, Schirmer János gondos nevelésben részesült s így az említett jóhírű kassai iskolában megtanulta, amit egy városi polgárivadéknak tudnia kell. üzleti könyvéből nemcsak azt láthatjuk, hogy írása fejlett és gyakorlott, hanem hogy a könyvvezetéshez, számoláshoz és fogalmazáshoz értett s ze­nekedvelő volt. A gyakorlati kereskedelmi tudnivalókba pe­dig gyámja és főnöke vezette be saját üzletében és a vásárok látogatása alkalmával, hová a serdülő ifjút és a fiatal segédet is el szokták vinni, hogy világot és embereket lásson, a so­kadalmakat felkereső külföldi árusemberekkel és portékáik­kal is megismerkedjék. Alább, ahol jelleméről beszélünk, látni fogjuk, hogy sem az elméleti, sem a gyakorlati iskolán nem hiába töltötte idejét, fogott rajta a tanulás. Polgártársai mél­tónak találták, hogy a köztanácskozásba is meghívják, ahol a város ügyeit intézik. Sőt fontos gazdasági, közigazgatási teen­dőket is bíztak reá. Kiküldötték őt a katonai és pénzügyi fő­hatóságokhoz is a városi érdekek előterjesztésére és megvé­désére. A város ősi szabadságának és jogainak védelmében az elsők között állott s oly bátran viselkedett, mintha nem­csak atyja, hanem ő is a felkelő vezéreknek kapút nyitó Raj­ner iskolájába járt volna. Látni fogjuk, hogy fiát, ugyancsak Jánost (most már a harmadik nemzedéket) ő is gondos nevelésben részesítette, sőt még zenére is taníttatta. A városi közigazgatásban szereplése korán kezdődik. 1653-ban, 28 éves korában, mint számolni tudó, pénzbeszedés­hez értő kereskedőt adótisztségre választották meg. Fontos városháztartási hivatás volt ez, mivel az adó a város egyik legfőbb jövedelmi forrását képezte. A következő évben (1654) a communitás (közgyűlés) tagja s a 3. számú asztalnál ül. Ugyanis pontosan meg volt szabva megválasztási rangja sze­rint mindenkinek a helye. A következő évben ismét az egyik városi üzem vezetését és ellenőrzését bízták rá: zsindely — 73

Next

/
Thumbnails
Contents