Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Gazdálkodása - Háza

GAZDÁLKODÁSA. HÁZA. olt Schirmer uramnak háza is, melyből Lehoczky György az istállót s a pince felett való boltot bent az udvarban kivette bérbe (1652. júl. 27.). Hogy melyik volt ez a ház, a következőképpen igyekeztünk megállapítani: Megvizsgáltuk 1644-től 1670-ig, tehát 26 éven át a háztulajdonosok s a náluk lakó zsellérek névsorát. Ezidő alatt állandóan a II. negyedben volt a Schirmer háza a Piac- vagy Derék-, Fő-utca nyugati során. Éspedig a tőle délre fekvő ú. n. szepesi (ma pénzügyigazgatóság) és a tőle északra fekvő Bornemissza-ház közt. Természetesen nem közvetlen köztük azonban, mert hiszen ezek között ma is 9, többnyire nagy ház van. Schirmer idejében még a kamara felé 8—10 ház volt, a Bornemisszaház felé pedig 3—4. Azért nem határozottak e számok, mert e megvizsgált 26 év alatt 2 telek vagy ház összeolvadhatott eggyé. Viszont a városfalak miatt szűkre szorult belső területen, a hosszúra nyúlt udvarakon nemcsak folytatólagosan új és új házdarabokat, hanem keresztben is hatalmas boltozatokon egész új házakat emeltek. így aztán változott a házak száma, de változtak tulajdonosaik is, főképpen a polgárok körében. Ellenben a középületek (kamara) és a főúri (Bornemissza) házak állandó jellegüknél fogva, akár több századra is irányadóul szolgálhatnak. Annyival is inkább, mert a róluk fennmaradt írások és okmányok alapján sorsuk inkább nyomon kísérhető. A kamaraépületről pl. biztosan tudjuk, hogy ma hivatali utódjáé, a pénzügyigazgatóságé. Hogy a Bornemissza-ház a Fő-u. 94. sz. alatt lévő, nem régen még honvédkaszárnya épülete melyik volt, III. Ferdinánd 1654-i rendelete alapján pontosan megállapítható. Ugyanis III. Ferdinánd ezévben a felsőmagyarországi kapitányok székházát, az ú. n. kassai királyi házat( ma premontrei 267