Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Három fővásárlója - Kevicky János - A polgárok és nemesek döntő küzdelme az 1647-iki országgyűlésen

Kassa és a megye végvárát, Önodot „siralmasan" felégették és „megnéptelenítették" (1640). Hogy ezek országosan megszűnjenek béketárgyalások indultak meg. Gróf Eszterházy Miklós nádor felhívta a megyét, hogy a mellékelt minta szerint állítsa össze s küldje hozzá a töröktől az utóbbi 32 év alatt elszenvedett károkat és sérelmeket. Abauj m. garadnai gyűlése Keviczky Jánost és Némethy Mátyás szolgabírót küldte Bornemissza János kassai és felsőmagyarországi vicegenerálishoz, altábornokhoz ez ügyben. Keviczky írásban tette meg jelentését, amely Bornemisszának és gr. Nyáry István tábornoknak, felsőmagyarországi főkapitánynak „leginkább tetszett". (1641). Ajánlata szerint Bornemissza felszólította a megyét, hogy két előkelő és tapasztalt férfit küldjön föl a béketárgyalásokra, akik adják elö ,,e részek állását". (A vármegyei egyidejű jegyzőkönyv). A török ellen a vármegye elrendelte a részleges felkelést. Barkóczy Lászlót választatták meg s küldték ki e hadak kapitányának. Azonban Aszalóra vitelük ügyében Barkóczy László oly „fennhéjázóan viselkedett", hogy Homonnay János akkori kassai generálishoz Fuló János alispánt, Keviczky Jánost, Zemerey Pál vármegyei jegyzőt, (néhány év múlva első Rákóczy György fejedelem kassai kamarai igazgatóját) és Kékedi Balázs nemest, hitelt táblabírákat küldötte ki a megye. A felkelést tényleg Aszalóra tették ellátásra (1640. nov. 14.) Később is (1642) négy nemessel Keviczkyt küldötte ki a megye gróf Nyáry generálishoz. Ismét más alkalommal megfordítva Bornemissza vicegenerális küldte ki Keviczkyt Paczóth Ferenc kassai várparancsnokkal Abauj vármegyéhez a véghelyi katonáknak járó hátralékok megsürgetésére. Volt tehát módjában Keviczkynek, a vidék vezető embereivel megösmerkedni és együtt működni. A polgárok és nemesek döntő küzdelme és 1647-ikl országgyűlésen. Éppen a Keviczky idejében vivta a polgárság és a nemesség döntő harcát, amely abban csúcsosodott ki, hogy a nemesek a több védelmet, kulturát, kényelmet és rendet nyújtó városokba is be akartak nyomulni, de nemesi kiváltságaik fenntartásával. Vagyis részesei akartak lenni a városi élet előnyeinek a városi terhek vállalása nélkül, mert a nemesi kiváltság leglényegesebb pontja éppen az adómentesség Nemesi büszkeségük tiltotta egyszersmind, hogy maguk felett a polgári rendű, iparos-kereskedő magisztrátus fennhatóságát elismerjék. Holott ha a polgár a városon kívül szerzett birtokot, erre nézve minden tekintetben a nemesi megye alá tartozott. E rendi küzdelemhez járult még a súlyos vallási harc is. 256