Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Három fővásárlója - Kevicky János - Szereplése a vármegyén

felvert horoggal és föltekert puskával hatalmasul rámentenek az őfelsége fegyverházára s a lerántott cégér most is a földön hever". Kérdi Aszalay uram ,,édes" bíró uramtól, hogy az ő parancsára történt-e ez „őfelsége méltóságának és híveinek nagy sérelmére, kit támadásnak is lehetne magyarázni". Keviczky ezt feleié: Ha időm lenne, megdisputálnám kegyelmeddel, hogy támadás-e ez s hogy vagyunk-e őfelségének oly hívei, mint kegyelmetek. Hogy kinek parancsolatjából vonták le a cégért, kérdje meg azokat, akik elrendelték. így kiélesedvén a kamara és Kassa közt a küzdelem, a király gróf Kueffstein Ádám György királyi kamarást, bécsi kamarai tanácsost és Felsőmagyarország részére kiküldött királyi biztost bízta meg az ügy békés elintézésével. Ennek megköszönték, hogy őfelsége a mészárszéket megszüntette. Kérték, hogy a fegyverházi korcsmát is vitesse el. A királyi hivatalnokokon és tüzéreken kívül senki részére ne áruljanak bort, sört s egyéb szeszes italokat, összefoglalták többi nagyszámú sérelmeiket is, melyek közül néhányat meg is szüntettek, a többivel az országgyűléshez utasították a várost. íme ekkor még egy erősakaratú bíró alatt ily erélyesen védte a város ősi jogait. Pár évtized múlva, a Wesselényiösszeesküvés után (1670) I. Lipót rémuralma a városokat is alaposan letörte. Szereplése a vármegyén. Szerepet játszott Keviczky Abauj vármegye életében is. 1636-tól kezdve Abauj megyének „meghitelt" táblabírája. Kassának a megye területén falvai és bintokai voltak. E birtokok révén kapcsolatba jött a megyei közigazgatással: az e célra kiválasztott s kiküldött, rendszerint két vezető férfia utján résztvett a vármegye közgyűlésén is. Itt ezeket évrőlévre vármegyei táblabíróknak is beválasztották. Ily táblabíró volt Keviczky is mint a communitás tagja 1636-ban a grófi tisztben lévő Molnár Györggyel együtt, akit a vármegye kassai jószágigazgatónak, vagy a kassai javak igazgatójának nevezett. A következő évben is a hasonló tisztséget betöltő Frauenmüller Kristóffal és Váncsai Mihály magyar kántor közgyűlési taggal. Ismét a következő évben (1638) Róth Gáspár szenatorral és kassai jószágigazgatóval. 1639—41-ben már ő gróftiszt, jószágigazgató s mint ilyet választja be és esküdteti fel táblabírájának Abauj vármegye. A következő években Wass Mihály volt bíróval együtt viseli e tisztséget. Tehetségével a vármegyén is magára vonta a figyelmet, külömböző kiküldetései és megbízatásai vannak. A megye gyűléseit különösen foglalkoztatták a török csapatok „barangolásai", folytonos betörései s a török martalócok rablásai. 255