Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa város kormányzása és magisztrátusa 1650-ben - Kassa mint hűbérúr, a jobbágyfalvak kötelességei és jogai

tek, mindent könnyen beszállíthattak és a városban kereskedhettek. A miszlókaiak a város erdein makkon járathatták sertéseiket bizonyos fizetendő pénz fejében. A falusi fazekasok fazekakat hordhattak a vásárra, a falusi sütőnék, köztük a miszlókai kalácssütőnék kalácsot hoztak be a kassai piacra. Az ujfalusi hentesek századokon át látták el Kassát sertéshússal. Szükség esetén a falusiak résztvettek a város védelmezésében. De viszont a város falai és hadiereje nekik is menedékül és védelmül is szolgáltak. Általában Kassa védelmében részesítette falusi jobbágyait minden ügyeikben s e jobbágyok minden bajukban a városhoz fordultak. A téhányiaK kenyérhez való gabonát kértek, mert éhhel-halókká lesznek. Hasonlóképpen a felső- és alsótőkésiek is, a nagyladnaiak pedig az új fejében kapott gabona megadására várkozást kérnek, mert nagy szegénységben vannak (1667 és 1673). A miszlókaiak szükségtől kényszerülve szántóföldeket kérnek a város határában (1650). Egyházi dolgokban Kassa kegyura a falvaknak. A razsiniak és ladnaiak papot hívtak meg próbára s kérték Kassát, hogy megtarthassák. A tőkési prédikátor segítséget kér a várostól. Az aranyidaiak új templomocskát akarnak építeni, pecsétes kolduló levelet kérnek Kassától. Ugyanezt kéri temploma kibővítésére Kavecsán is, ,,mert a város faluja". Gyakran kértek a falvak adó- és tehercsökkenést, hivatkozva az őket ért különféle csapásokra, tűzvészre, török sarcra, katonai beszállásolásra. Kassa többnyire teljesítette kívánságukat, éppen ezért e falvak szívesebben voltak a város jobbágyai, mint a földesuraké. Ugyanis 1670-től a városokat, köztük Kassát is, I. Lipót elnyomó kizsákmányoló, szerencsétlen erőszakos politikája leszegényítette. A rárakott terhek miatt kénytelen volt egyik-másik falvát elzálogosítani. így gr. Csáky Ferenc felsőmagyarországi főkapitány, Keczer András, Fáy László uralma alá kerültek. Ezek sokkal inkább kihasználták őket, mint a több szabadságot, emberibb létet nyújtó polgári gondolkozású városok. A kassabélaiak, kassahámoriak, garadnaiak, radácsiak egymásután kérik a várost, hogy rájuk rótt nehéz terhek súlyától s az új szokatlanságoktól mentse meg s váltsa ki őket. A város csakugyan közbe is lép szegény ,.nyavalyások" érdekében, kiket türelemre int, míglen Isten módot ad a kiváltásra.

6) Még az erőhatalommal kivett aláírást adó Szőcs János kassaujfalusi jobbágy is visszakívánkozik Kassához a mislyei jezsuitáktól.

7) Az öntudatra ébredt falusi jobbágyok közül többen be6) Városi jk. 1666 március 18., 1668 március 22. és 1678 december 9. 7) Kassa tilalmazások könyve, 1645. dec. 3. 24