Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Kassa város funkcionáriusainak vásárlásai

1 db (vég) sziléziai vásznat . . . 6 f 30 d 1 aranyozott nagy poharat . . . 1 f 80 d 1 detto kicsinyt 1 f 50 d 1 detto fehéret — If 3 Tech (10-es csomó), keresztelőruhácskára á d 33 If 2 dech főkötőt á d 60 . . . . 1 f 20 d 2 dech detto waidthoffer . . . . 1 f 50 d 1 dech detto waidthoffer .... 81 d f 15 81 d (Már említettük, hogy itt Waidhof alsóausztriai szövőipari hely valamely készítményéről van szó.) Megfizette a tárgymester és Link gerber uram áruval és készpénzzel (július 24.). Természetes, hogy a városi hadikészültséghez képest a fegyveripar virágzó volt Kassán. Schirmer könyvében említés van a puskaporkészítő céhről, amely adott 6 muskétát (puskát) a lövöldözésekhez. Kapott érte 70 denár készpénzt, 1 pléL 2 garasost 71 dénárban, borsot 12 denár értékben és 24 denár készpénzt, összesen 1 frt 17 denár értékben. Kapott még 101 polturást 2 frt 61 denár értékben. Ez mind együtt 3 frt 78 d. KASSA VÁROS FUNKCIONÁRIUSAINAK VÁSÁRLÁSAI. A város bevásárlásait vezetősége intézte és irányította Schirmer uramhoz. Tehát csak természetes, hogy a vevők közt ott találjuk Kállay Mihály kiváló városbírót, aki 1664— 67-ben volt a városnak e főszemélye. Itt látjuk Soporny Miklós nótárius uramat, ki egyízben fizetett adósságra 8 rajnai tallért, vagyis f 14 4 d. (1650. nov. 26.) Városi ember volt Török János, a város kapitánya, továbbá András „városi ember" is, ik sziléziai vásznat vett s egy másik följegyzés szerint az angol posztó árából még 3 forinttal tartozott. Mindenesetre finom posztót és jó vásznat vásárolt. A város különböző funkcionáriusai közül találkozunk a vásárbíróval, aki a híres és messzeföldről látogatott kassai vásárokon a rendre felügyelt, a fölmerült viszályokat elintézte. Tehát okos, tapintatos embernek, a kereskedelmi ügyekben, népek, országok és nyelvek ismeretében járatos embernek kellett lennie. A följegyzés szerint mandulát vett. A vásárokon és az eladásoknál-vételeknél szerepelt a mérőházi irnok, hivatalnok is. Azidőben — amint már mondottuk — minden nagyobb városnak, minden területnek, tartománynak saját mértéke volt és mindenik hiteles mérőházat tartott, amivel nemcsak a csalásnak akarta elejét venni, ha232