Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Vásárlóinak köre - A XVII. századbeli városi élet fejletteb igényei
Voltak szép hímzett női kesztyűk is, ugyancsak borsos áron. Párjuk 2 frt 60 denár, míg az olcsóbb 1 frt 23 denár volt, ami tulajdonképpen nem is oly olcsó. És hogy a női fényűző toilett-cikkekből említsünk még valamit, jegyezzük fel, hogy 1 drb lenge fátyolt 8 frtért adtak, ami óriási összeg azidőben. Ékesítették a ruhákat szalagokkal, prémekkel, csipkékkel és zsinórokkal, amelyek szintén nem voltak potomárúak: 1 lat egyveleg csipke, arany és ezüst 3 frt 60 denár, csak arany csipke 3 frt. íme, Éva leányai akkor sem tagadták meg magukat. Igyekeztek szépségüket a szép kerettel fokozni s meg is nézték magukat a tükörben, mert hogy az áruk közt említés történik kerek és több egyéb fajta tükörről. Szó van továbbá derekat karcsúsító halcsontról, hajat bodorító hajtekerőről stb. Mindezekből látható, hogy a XVII. század közepén a városi lakosságnak és a középosztálynak fejlett igényei voltak és szerette a szépet és a finomat. Hátha még ehhez hozzávesszük a színekben való tobzódást, tündöklést és pompázást! A közönséges vörös, zöld stb. színek mellett a szövetek, szalagok jelzői: szederjes, meggyszín, királyszín, hajszín, violaszín, szőlőszín, sötétkék, tengerszín, szegfű, veressel és kékkel tündöklő, fügebarna és ezüstszín stb. A polgárságnál a ruházatban, ékszerekben, ezüstneműekben mutatkozó fényűzést Demkó annak tulajdonítja, hogy takarékpénztárak, bankok hiányában és a birtokszerzés korlátozásánál fogva a pénzt nem lehetett gyümölcsözőleg elhelyezni. így az értékingadozásnak kevésbbé alávetett tárgyakat vásároltak. 13 7) A magasabb szükségleti cikkek köréből emlékezzünk meg a művészetek köréből a képíróknak szükséges festékről, arany-ezüstről, a hegedűhöz megkívánt húrokról s a levélíráshoz szükséges finom írópapírról, szép spanyol viaszról és ami feltűnő, a lúdtoll világában, a réz írótollról. De volt már ceruza, amit pleibásznak is mond éspedig fába foglalva és enélkül készítették és adták. A látást javító szemüvegekből az ulmit és velenceit említi, amely utóbbi helynek üvegipara akkor a leghíresebb volt a világon. Ott szerepel az áruk közt a gyermekjátékoknak számos válfaja, annak jeléül, hogy a babáknak és a cseperedő ifjúságnak akkor is igyekeztek kedveskedni és szórakoztató eszközöket adni nekik. Ilyenek voltak: gyerekeknek való síp, rézcimbalom, csengők gyermekeknek, sólyomcsengők, pacsirtacsalogató síp. Csupa lármás játékok. A felnőttek szórakoztató mulatságairól, a vadászat eszközeiről, puskáról, puskakő337) Demkó: i. m. 282. lap. 208
