Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Árúbeszerzés - Beszerző források - Külföldiek: Bécsi kereskedők

galmi központtá, a kelet-nyugat és éjszak-déli országok lerakati helyévé fejlődnie. Eleinte csak közvetítette az árúkat, majd saját divat- és műiparát fejlesztette ki. Bécsben mindent meg lehetett kapni és a bécsi kereskedők mindent tudtak szállítani. Járták is a világot, az uralkodó közösségénél fogva természetesen Magyarosszágot, a magyar városokat és vásárokat is. Itteni mozgásukat nagyon megkönnyítette, hogy mindenütt bőven találtak németül beszélő, sőt egyenesen német eredetű polgárokat. Schirmer uram bevásárlásain láthatjuk, hogy Bécs speciális cikkei már akkor is olyanok voltak, amilyenekkel a legújabb időkben uralkodott Magyarország és Közép-Európa piacain: ruházati, divat-, és luxuscikkek, selyem, harisnya, keztyü, kalap, finom (levél) papir, osztrák (stájer) vasipari termékek, finomabb bőrárúk (táskák), gyöngyök, réz, műtárgyak, szelence, szépformájú kanál s a tengerpart felöl jövő levantei áruk. Mind olyan cikkek, amelyek az intelligensebb, fejlettebb izlésű városi lakosság körében jó piacra találtak s amelyek a bécsi kereskedők bejövetelének megadták a létjosultságot. A bécsi kereskedőknek épp az nyitotta meg az utat a különféle nemzetek felé, tehát Magyarországba is, hogy voltak olyanfajta kelendőségnek örvendő árúik, amelyeket a kereskedők és a fogyasztó közönség épen tőlük szerezhetett be. A bécsi kereskedők nem mindig személyesen jöttek be, hanem csak küldték az árút megbizottaikkal. Viszont innen a nekik annyira becses ezüstön-aranyon és pénzen kívül kevés cikket vittek ki. Schirmer a bécsieknek mint magyar árút dohányt, szép viaszt, ecetet adott el. Schirmer uram több bécsi kereskedővel állott összeköttetésben, de feljegyzéseiből az látszik, hogy legtöbbet vásárolt Egidi Zauner bécsi kereskedőtől, üzleti könyvében 3 évről szóló ilyen bevásárlások vannak (1661—62—63. év). De mindjárt az első följegyzés is (1661 február, a napot nem írja) állandó kapcsolatra mutat. Ugylátszik, hogy folyószámlára vásárolt, mert azt írja, hogy Zauner Egidnek (Egyednek) Wienből, fizetett itt (tehát Kassán, idejött vásárra) számlakivonat szerint f 18 d 90-et, de Zauner is tartozott dohányért 7 frttal. Ez alkalommal vett Zaunertől Va fellen (vellen) finom postapapirt (bizonyosan levélpapírt ért alatta, pergamentszerű finom a velinpapir) f 18-ért. Tehát igen drága volt. Vett még 2 csomag nürnbergi kártyát (Carte-t), darabját 2 frt-ért, összesen 4 frt-ért. 1 barna és 1 sárga tükröt, 1 darab elefántcsont fésűt 4 frt 40 denár értékben. 4 nitra (csomó, köteg) selymet, ami elég drága cikk volt. darabja f 4 d 60, tehát 18 frt 40 denár. Vett még szalagot, selymet, galont (borítás, prém a ruhán), zsinórt, gombot, raisz-plai-t (ceruzát) külön is és fábafoglalva, harisnyát, keztyűt, francia kártyát, selyemgalont. Ezekre fizetett neki 40 frtot. De vett még 185