Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Árúbeszerzés - Az áruk eredetük szerint - Bethlen Gábor vásárlásai

Gr. Thurzó György temetésére és torára 1617-ben özve­gye az összes személyzet, a drabantok, íródeák részére több mint 2000 frtot adott posztóért. A képírónak a címerektől 2 frt 60 dénárt, facimertől, zászlótól és sisaktól ugyancsak neki 310 frtot. Facímer és sisak kifaragásért 60 frtot. A képíró és címerfaragók szolgái ital pénze 1 frt. 5 font fekete spanyol­viasz 3 frt. Vettek fekete ostyát is. A mi iparunk állapotát illeti, sem akkor, sem később ná­lunk senki sem foglalkozott iparfejlesztéssel, mint tették azt például Franciaországban I. Ferenc, majd Sully és Colbert miniszterek, Poroszországban a Frigyes Vilmosok és Nagy Frigyes, Angliában Erzsébet. Igy történt aztán, hogy szükség­leti igényeink magasabb fokon állottak, mint ipari fejlettsé­günk. A finomabb cikkeket századokon át külföldön szerez­tük be. A külföld pedig ezekért elsősorban aranyat keresett és kapott nálunk. Különösen arannyal fizettük a férfi és női szép és díszruhákhoz való posztót, kelmét. Az egész közép­koron át így áramlott ki Magyarországból az arany az égtáj minden irányában. Kiváltképen Olasz-, Német-, Lengyelország s Ausztria és az örökös tartományok felé. Törvényeink már Károly Róbert óta tele vannak az arany-ezüst kiviteli tilal­makkal, de épen ez örökös ismétlődésük mutatja, hogy a tiltó rendszabályok nem használtak. Benne van e tilalom a Schirmer-korabeli ismertetett kereskedelmi céhszabályokban is, pedig ez időben már e nemes fémekből alaposan kifosztva állottunk. Bethlen Gábor vásárlásai. Bethlen Gábor is sokat vásárolt külföldön. Politikai meg­bízással kiküldött embereit rendszerint bevásárlásokkal is megbízta. 12 8) 1615—27 között a világ külömböző részeiben Velencében, Prágában, Bécsben, Linzben, Konstantinápolyban, Nádorfehérvárott, Danckában, Krakkóban, de erdélyi és ma­gyar városokban is vásároltatott. E mellett külföldi árúsok, különösen ékszerkereskedők is fölkeresték Erdélyben. E vá­sárlásait rendszeresen följegyezték, hogy így — amint a ve­lenceiről fölírták — őfelségének annyi sok szép egyszerre való vásárlása kárba ne veszne. 1615 január 3-án Bécsben 1590.95 frtért vétetett Váradi Simándi Istvánnal éspedig bársonyt, selymet, asszonynak való keztyűt, üvegpoharat, varrnivaló selymet stb. 1616-ban 100 rőf aranyos bőrkárpitot nem kevesebb mint 1 M) Radvánszky: Bethlen Gábor fejedelem udvartartása c. munkája I. kötetében sok ilyen bevásárlást közöl. 181

Next

/
Thumbnails
Contents