Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Üzleti árui - Ruházkodás a XVII. Században

ÜZLETI ÁRUL RUHÁZKODÁS A XVII. SZÁZADBAN. chirmer uram üzlete igazi vegyeskereskedés, amilyenek általában azon időben, de még utána is hosszú ideig a boltok. A szakmaszerinti, különválás nálunk kb. csak a XIX. század elejétől történt meg. Árusított ruházati cikkeket, szöveteket, selymeket, bársonyt, rövidárukat, gombot, kapcsot, cérnát, zsinórt, fűszert, gyarmatárút, terményeket, házieszközöket, írószereket, festékeket, puskaport, sőt nyersbőrt az építési anyagokat is. Ha mégis meg akarnánk állapítani, hogy mily cikkeket tartott üzletében tulnyomólag, azt kell mondanunk, hogy a ruházat körébe tartozó árúkat. Lehetséges, hogy azért, mert a közönség és az iparosok ezeket keresték és fogyasztották legjobban, a helyi ipar ezzel tudta legkevésbbé ellátni a helyi piacot, legalább is a finomabb szükségleteket illetően. Ruhák tekintetében, ha nem is a mai gyors változásban, de akkor is volt divat. Ismerték a magyar, francia, német, olasz, lengyel és török divatot. A jobbmódúak körében megvolt a fényűzés is, sőt az alsóbb néposztályok is igyekeztek példájukat követni, amit az előkelők hatósági rendszabályokkal törekedtek megakadályozni. A városi lakosság körében is meg volt az akkori rendi különbség, ott találjuk a gazdag patríciusokat, a polgárokat s az alsó fokon a mesterlegényeket, cselédeket. Ezeknek előszabták a rangjukhoz illő ruházatot. De e szabályok gyakori megújítása bizonyítja, hogy gyakran vétettek ellenők. Amennyire alkalmasak voltak e korlátozások, hogy mindenki már külső megjelenésével mutassa rangját, annyira hátrányára voltak az ipar és kereskedelem színvonala fejlődésének. De a mai demokratikus, fejlettebb izlés és műveltség és előre haladottabb társadalmi fejlettség idején is eleget hal153