Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa város kormányzása és magisztrátusa 1650-ben - Polgári egyenlőség és önérzet

1705. évi statiituma mondja „ez nemes városban az concivis (polgárjogú) embernek egyenlő szabadságok vagyon". A kassai polgároknak legfőbb büszkesége és egyedüli címe volt, hogy concivis, vagyis teljes joggal felruházott civis cassoviensis, kassai civis. Úgy, miként hajdan a római polgár, büszkén mondta magáról, hogy civis romanus, római polgár. Különben is a városi autonomia, önkormányzat, szervezet mintaképéül az akkor uralkodó latin iskolázáshoz, műveltséghez és nyelvhez képest a római városok szolgáltak, sőt ez elnevezéseket is innen vették. A polgár a várost a maga respublikájának, köztársaságának tekintette, melynek a polgárjog elnyerésével mindenkivel egyenlő jogú tagja lett s ügyeinek intézésébe nemcsak hogy befolyt, hanem vezetőszerephez juthatott, mert magisztrátusát, elöljáróságát, a város fejét, a bírót a saját maga köréből választotta. így töltik be a bírói széket Almássy István, Szentkirályi Sebestyén kereskedőkkel, Kállay Eötvös Mihály ötvössel. Vida István csizmadia fia, András, is bíró lett. Topf (Topp) Sámuel szíjgyártó mester, valamint Varjassy András nyereggyártó szenátorok, a városi tanács tagjai. Ez egyöntetűséget a prókátorok, ügyvédek benyomulása bontja meg, midőn a polgárok fiai már a kassai, eperjesi kollégiumok főiskolai tagozatait, sőt a Kisdy-féle kassai egyetemet végezték s mint Almássy kereskedő-bíró fia, valamely ügyvédhez gyakorlatra mentek. E polgárcsaládból való prókátorok lesznek aztán nótáriusok, jegyzők, fiskusok, városi ügyészek. Váncsay Bertalan kántor (1669) családjából valók Váncsay Bálint prókátor, Váncsay Balázs deák (1673), Váncsay István a város fiskusa, ügyésze (1684), Váncsay István bíró (1711). E latájnerek azonban mégis csak polgári eredetűek voltak. A városi polgári egyenlőséget jobban megbontották a közéjük telepedett nemesek s méginkább a városra hozott császári seregek magasrangot viselő, a világ minden részéből származó liber báró, gróf előkelőségei, az egri káptalannak az egyházi hierarchia magas fokán álló, néha szintén gróf főpapjai, a szepesi kamara és a királyi biztosságok méltóságai. Érdekesek e tekintetben a különböző egyházak e korbeli anyakönyvei: a protestánsoknál sehol semmi cím, legfeljebb „nemzetes és becsületes Keviczky János bíró uram" — még ,,ő kegyelme" is ritkaság. A katolikusoknál ellenben az idegen excellentiás családok, szülők és keresztszülők egész sora vonul fel. Világos jeléül a címek idegen eredetének. A polgári egyenlőséghez tartozott, hogy iparos és kereskedő a polgárjog elnyerésével jogosítva volt, hogy a város legmagasabb polcára is jusson. De az erkölcsiek mellett igen fontos jogi és gazdasági előnyökhöz is jutott. így Kassán az árumegállítás, vagyis az áru itteni felhalmozódása, 15