Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954)

ez? Sas Andor jegyzi fel, hogy 1843-ban egy garasért 20 körtét adtak a pozsonyi kofák.

6

1 A fiatal költő Záborszky irodájában kötött ki, hogy legalább kenyérre és gyümölcsre legyen valami pénze. Ide is úgy kellett beajánlani. Ezt baráti kapcsolatainak köszönhette. Ko lm ár József vitte oda magával, akit csak valamivel előbb fogadott fel a szerkesztő. Kolmár, mint már említettük, fontos szerepet játszik a költő körül.

6

2 Jó pajtások voltak, 1842 áprilisában Pápán a költő verset írt Kolmárhoz. Kolmár is szerencsét próbál Pozsonyban, hajón érkezett egy kis motyóval. s olyan ágrólszakadt, mint a költő. Évtizedek múlva Kolmár újból és végleg Pozsonyba kerül, tanár a katolikus főgimnáziumban, aztán nyugdíjazzák s majdnem százéves korában hal meg az első világháború végén. Hosszú elbeszélő költeményekbe foglalta Petőfi 1843as pozsonyi tartózkodását. Ezekről a versekről már Ferenczi is megállapította, hogy adataik hitelesnek fogadhatók el. Az időmértékes verssorokban ilyeneket olvashatunk: Negyvenharmadik év nyara melyben fordul a sorsod, Szép Pozsonyunk kebelén látta közös nyomorunk. Még ma is áll az avult viskó a várhegyi lépcsőn, Hol húsz réz garasért regtül az estig írók... Kolmárnak volt egy kis megtakarított pénze s megérkezése után gyorsan elhelyezkedett Záborszkynál. A költőt már ő ajánlja be, de a legjobb ajánlólevél az új munkatárs hasonlíthatatlan szép kézírása volt. Z i62