Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954)

és Budáról. Ez, mihelyst észbekap, magához ragadja az országot, Pozsony kezes bárány ott a határszélen, királyhű főurak ülnek benne, királyhűek alusznak a templomok kriptáiban is, ez a város sohse lázadott fel. Bizalommal voltak a bécsi Burgban Pozsonyhoz, ahol egykor a tüskésbajszú, rőtképű, gúnyos mosolyú K o 1 1 o n i c s Lipót prímáskodott diadalmasan s tervelte ki Magyarország gyarmati szolgáltatásainak pontos térképét s a magyarság körültekintő, gondos megsemmisítését s aki munkája végeztével is kevélyen odaternettette magát, Pozsonyba, a városháza mellé, a jezsuita templomba, melyet ő maga vett el a lutheránusoktól. A császár megnyugodott attól, ha látta, holtában is szolgálják hűséges sáfárjai. Elég rettegnivalót hozott az ország, ami Pozsonyon túl volt. Az azonban a burgbéli képzeletnek már nem tetszett, hogy közben ez a megbízható Pozsony, nem is érthető hogyan, a magyar szellemi élet egyik gócpontja lett. Bécsben a testőr-írók szépirodalmat csinálnak. Pozsonyban létrejő a magyar haladó tudományosság. B é 1 Mátyás a magyarországi honismeret kitűnő megalapozója, Korabinszky Mátyás, a lexikon-író, gyakorlati művelője. Kempelen Farkas a fizikában és nyelvtudományban alapvető kutatásokat végez. R á t h Mátyás a „M agyar Hírmondóval" megteremti a magyar újságírást. Nem megrendelőket szolgáltak ki, egyetemes nemzeti érdekeket tartottak szem előtt s szemérmes patrióták voltak. Javarészt latin és német nyelvű munkásságuk haladó polgári fejlődés, melynek ihletésén a reform6