Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954)

Már megérkezése első percében versengés tört ki: kinél szálljon meg a lucskos országjáró? Alkalmas diáktanya kettő is van. Az Apácapályán lévőben lakik a két Kemény-fiú, János és Mihály, továbbá Neumann Karcsi, Reguly Jánoska. Ezek váltig erősítgetik, csak náluk van jó helye Sándornak. Hohó, ez nem biztos! — szólnak közbe a burgiak. Ne képzeljünk e szóhoz semmit annak német értelméből. A Burg épolyan szegényes diáktanya volt, mint az Apácapályán lévő, csakhogy ez az Apácapályát metsző Szárazvám túlsó oldaláról nyíló Magas-úton volt, szóval egész közel, egy macskaugrásnyira.

3

1 A líceum maga az Apácapályával párhuzamos Konvent-uťcában állott. Ezek a nem túlságosan hoszszú utcák alkották Pozsony „lutheránus negyedét". Ide, a várfalon túlra, rakták ki az eretnekeket, itt építhettek maguknak torony nélküli templomokat is. Aki arra vetődött, a nap bármely szakában B a c hmuzsikát hallhatott, a kistemplomban (ez közösen a magyar és a szlovák híveké), vagy a nagyban (ez a németeké) valamelyik kántor vagy diák próbálgatta az orgonát. Itt laktak a líceumi tanárok, a lelkészek és egyházfiak is. 1835 —1837 közt az egyik kis utcában, a Konvent-utcából elkanyarodó Szél-utcában, Zsigmondy professzoréknál, lakott Jókai Mór

32 is, mint cseregyerek. Tanáréknál lakni természetesen előkelőséget jelent, a diáktanyákhoz képest, melyek jobbára szabók, suszterek, kötélverők, gombkötők, nyugdíjasok lakásaiban voltak találhatók. Azok adtak ki szeptembertől júliusig egy-egy nagyobb szobát a „studentoknak". Az ilyen szobával aztán a diákok 29