„Öreg diák múltba néz!” (Budapest. Rozsnyói Öreg Diákok Szövetsége, 1927)

Az evangelikus főgimnáziumnak régebbi tanárai és kiválóbb tanulói

Szepességen. Tanult Rozsnyón, Eperjesen s a Szirmay-családnál eltöltött kétévi nevelősködése után a bécsi egyetemen. 1853 óta rozsnyói tanár. Tanítása alapos, buzgó és lelkiismeretes volt a matematikában, logikában és vallásban. Tanítványai lelkének nemesítésére igen nagy gondot fordított. Az ő idejében, a Bach-korszakban, a tanárok viselkedését 3 rovat szerint vezették: mint viselkedtek a szabadságharc előtt, alatt és után. 30 éven át a rozsnyói evangélikus egyház gondnoka és a gyámintézet jegyzője is volt. Családjával előkelő szerepet játszott a rozsnyói társadalmi életben. Meghalt 1900-ban. Az utolsó nesztor a 88 éves korában Kassán nyugdíjban ma is élő Krausz Károly Lajos. Született 1839ben Rozsnyón. Tanult otthon és az eperjesi kollégiumban. Teológiát Limbergertől, filozófiát Tillischtől. Mint tanárt, idősebb s fiatalabb tanártársai és tanítványai nagyon szerették. Utóbbiaknak lelkiismeretes vezetése és irányítása volt tanári hivatásának legfőbb feladata. A deprekációk állandó kedvelt szónoka és évtizedeken át a prédikálásban Czékus püspök segédje. A Hubaycsaládnál eltöltött háromévi nevelősködése után, 1862 óta volt tanár. Latint, magyart, történelmet és vallást tanított. 1900-ban nyugdíjba ment. Tanári egyéniségének lénye csupa jóság és szeretet volt. „Becsüld meg magad!" — azzal figyelmeztette diákjait. Igazi nevelő munkásságára tanítványai ma is hálás szívvel gondolunk s őszinte szívvel kívánjuk: Áldás további életére! A nesztorok mellett a fiatalabb igazgató-tanárok közül különösen kiemelem a fájdalom, élete végén sokat •szenvedett s korán elhúnyt Oravecz Mihályt (1852— 1904). Sokoldalú képzettség, ékesszavú szónoki készség, nemes jellem, páratlan ügybuzgóság, szeretetreméltóság és pedagógiai rátermettség volt a régi igazgatók tradícióit híven követő igazgató és jóságos tanár egyéniségé^ 55 rv