„Öreg diák múltba néz!” (Budapest. Rozsnyói Öreg Diákok Szövetsége, 1927)

A rozsnyói evangelikus gimnázium története

újból megkezdte működését, amelyet azonban csak a szatmári béke megkötéséig folytathatott, mert ez év februárius havában a szabad vallásgyakorlat betiltásával a rozsnyói evangélikus iskola is megszűnt. így az 1776-ban kiadott „Ratio Educationis" — amelyet minden intézetre kötelezővé tettek s amely minden előnyös volta mellett is az első nagy rést ütötte a protestáns intézetek jogán — itt kevés vizet zavart. II. Latin iskola 1783—1814. Amidőn a trónra II. József lépett, derű következett a hosszú háborúra. A rozsnyói evangélikus iskola 1783-ban újból megnyílt latin iskola néven, gyorsan rendbehozta s fölszerelte épületét, s alig négy év múlva már négytanerős az intézet, mert a rektoron kívül már három tanár oktatja négy osztályban a növendékeket, bevezetik a latin grammatikán kívül a német nyelvet, újabb három év múlva a szintaxis, retorika, poézis és logika tanítását is. A Pesten tartott zsinat a sajógömöri iskolának a rozsnyóiba való beolvasztását mondja ki s ugyanakkor iskolánk hatosztályúvá bővül, amely állapotában egészen 1849-ig meg is maradt. 1795-ből való az első Rendtartás, amely a mostanitól lényegileg alig különbözik, de hogy a sportra abban az időben mily kevés súlyt helyeztek, kitűnik a 10. § ból: „Téli időben szánkázni, a jégen csúszkálni, sikárkozni megtiltatik." 1801-ben már a természetrajz is mint rendes tárgy szerepel. Az 1804/05 tanév megkezdése előtt az egyházi közgyűlés már tantárgyfelosztással, söt tankönyvek bevezetésének kérdésével is foglalkozik. Nagyon érdekes a Farkas András rektor által e korszakban készített Tanterv, amelyből kiviláglik, hogy a fenn emlí26 ^