„Öreg diák múltba néz!” (Budapest. Rozsnyói Öreg Diákok Szövetsége, 1927)

A rozsnyói katholikus főgimnázium története

jiik, aki mint jeles heraldikus és gyűjtő ezen a téren ismeretes. A jezsuiták eltávozása után az iskola a Szent Ferenc-rendiek vezetésére került, akik azt egészen 1778-ig látták el tanárokkal. Az 1778/9-iki tanévtől kezdve már a jászóvári premontrei kanonokrend tagjai működnek itt mint tanárok, akiknek Sauberer Endre prépostjuk 1778 november hó 11-én adta át az iskolát. Ekkor költözött át az iskola a premontreiek jelenlegi rendházába, amely akkor készült el s elhelyezést nyert az épület földszintjén, ahol egészen 1906 őszéig öt osztállyal nagynehezen szorongott. II. Józsefnek az egyház terén végrehajtott újításai a premontrei rendet sem kímélték meg, amennyiben 1787-ben ez a százados, nagyérdemű rend is feloszlatott. A rend által vezetett iskola azonban nem szűnt meg, hanem továbbra is a világi papokká lett premontreiek vezetése alatt maradt, amíg el nem széledtek, vagy ki nem haltak. Egy igazgatót, nevezetesen Strohommer Gübertet s hat volt premontrei tanárt ismerünk ebből a korból, akik a rendre virradó új korszakot az 1802-ben bekövetkezett restitucióval bezárták. Strohommer neve egyébiránt mint latin ódaköltőé ismeretes volt az egész Felvidéken. Új munka várt most a rend vezetőségére. Legelőször is a majdnem rommá vált otthont kellett jókarba hozni. Amint ez tetemes költség árán megtörtént, újra megindult a tanítás és nevelés nagy munkája, még pedig a második „Ratio Educationis" terve szerint már hat osztályban. Ebből a korból több jeles rendtagot ismerünk, akiknek emlékét e szerény keretű helyen is érdemes felújítani. Mint jelesebb latin költőt említjük Parlaghy Ferencet (1825), aki egyúttal nagyemlékű prépostjának, Sauberernek az életrajzát írta meg ékes latin nyelven. r+-> 12