K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyék gazdasági élete. Thury György dr.

Nemcsak a vármegye, hanem az egész vissza csatolt Felvidék legna­gyobb cipőipari üzeme az érsekújvári „Cikta,, ci­pőgyár, mely a zlini Bata cég keretéből ma­radt itt és átalakult ma­gyar céggé. A cipőgyár­nak hatalmas telepén 900 munkás dolgozik. A gyár vezetését, Pleskó Jenő igazgató e szak­ma egyik legkitűnőbb szakembere látja el. Eb­ben a szakmában virág­zó üzem még a Messinger-féle cipőgyár, mely évente 60.000 pár cipőt gyárt és 60 munkást foglalkoztat Érsekújváron. Minőségáruját főképen a fővárosi piac keresi. TJjvár gyáriparának keretében meg kell említeni Udvaros Ferenc húsfeldolgozó és húskonzervgyárát, mely a visszacsatolt Felvidék nyu­gati oldalán a legnagyobb húsipari üzem. A gyárat máshelyen részletesen ismertetjük. Jelentősebb üzem itt még Kurzweil Emil gőztéglagyára, Popper I. gépgyára, Schwarz A. és társa Elco Konfekció üzeme, Nasch és Róth papírzacskógyára. Külön kell kiemelni a Magyar Ált. Hitelbank érdekeltségéhez tartozó érsekújvári Len és Kendergyárat, amely gyár vármegyénk kitűnő minőségű len és kenderanyagát dolgozza fel. A gyár igazgatója Engel Lajos kiváló szakember. Az érsekújvári járásban Nagysurányban dolgozik még két kisebb cukorka készítő üzem. Kismányán a „Kismányai Fedélcserépgyár R. T." kiváló minőségű külföldön is keresett cserepeket gyárt és száz munkás­sal dolgozik. Csúz községben gyümölcsfeldolgozó üzem van. A vágsellyei járásban, Vágsellyén találjuk a vármegye egyik leg­különlegesebb ipartelepét a Gansl Simon-féle tollipari üzemet, mely Europaszerte ismert. Ez az ipari telep különleges gépekkel tisztítja és festi az ország minden részéből hatalmas tömegekben érkező pulyka, liba, kacsa és kakastollat s azután körülbelül kétezernégyszáz munkás­kéz segítségévei osztályozza. A nagyobb és finomabb tollakból dísztollat készít, az apróbb és puhább szerkezetű tollakból művirág készítésére al­kalmas tollszirmot állít elő. Az erősebb tollak szárában lévő belet porrá őrli s ezt a rendkívül finom, zsírosan tapadó port, mint kozmetikai célra kiválóan alkalmas, teljesen ártalmatlan arcpor (púder) alapanyagot fő­képen a francia illatszergyáraknak továbbadja. A vágsellyei tollgvár, kevés kivétellel minden termékét az angol, francia és az egyesült államokbeli kereskedelem veszi fel, miáltal ez az ipartelep a magyar külkereskedelemnek egyik igen értékes tényezője, a magyar tollnak pedig egyetlen olyan ipari szerve, amely még a hulla­dékból is nemes valutát teremt. Ezenkívül fontos szociális feladatot is teljesít az ipartelep a vág­sellyei járásban. 1908. óta, mióta a gyár dolgozik, közel 600 családnak nyújt biztos megélhetést a tollak osztályozásának munkájával. A tollak osztályozására a gyár betanította a környék népét. Az egyes családfők hetenkint átveszik a 30—100 kg. tollmennyiséget, azt otthon meghatározott rendszer és minőség szerint osztályozzák, szín, fajta és nagyság szerint. Egy-egy családnak 4—5 tagja foglalkozik ezzel a munkával rend­szerese^ számtalan serdülő gyermek is) s az egyes munkások havi 1 ~ T pengőt meghaladó munkabért keresnek. 1938-ban körülbelül 100.0.; 3 pengő munkabért fizetett ki a gyár munkásainak toll osztályozásért. A nagysurányi cukorgyár műuialma.

Next

/
Thumbnails
Contents