K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyék gazdasági élete. Thury György dr.

85 termékeket. Érsekújvár környéke jelentős paprikatermelő vidék, erről külön ismertetésünkben számolunk be. A megszállás előtt rendkívül fejlett volt a két vármegye cukorrépa termesztése, amely a nagysurányi és magyardiószegi cukorgyárak nagykiterjedésű bérgazdaságaiban, nem különben a nagybirtokokon kiváló minőség árut termelt. A csehszlovák földreform következtében a répatermelés csökkent, minősége romlott. Nyitra Pozsony vármegyék állatállománya: szarvasmarha 49.962; ló 16.080; sertés 42.803; juh 5.469. A két vármegye magasszínvonalú szarvasmarha tenyésztése erősen leromlott A megszállás alatt a csehek ezzel keveset törődtek. Ennek következtében a szarvasmarhaállomány küleme rossz, a tenyésztés hozama kevés. A tenyésztés érdekében s a faj feljavítására a vármegye 91 darab szimentáli tenyészbikát osztott ki a községek között. Ezzel kapcsolatos a tej értékesítés vármegyei megszervezése, mely tej szövetkezetek keretében fogja az értékesítést vezetni. Központi tejfeldolgozó üzem létesítését tervezik Érsekújváron. A sertéstenyésztés és hizlalás az elmúlt időkkel szemben csökkent. A kivitt élősertés mennyisége országos viszonylatban kétszerese az 1938-as év kivitelének. Jelentős eredményt várnak a Tornóc községben készülő sertéshizlaldától, mely a kistenyésztők süldőit jó áron fogja felvásárolni. A sertéstenyésztés iránya vármegyénkben a hússertés, anyaga német nemesített húsfajta. Törekvés a mangalica tenyészirányra való áttérés. A vármegye élőállat forgalma általában gyenge. Szarvasmarha hizlalással a gazdaságok kismértékben foglalkoznak, mert a selejtes állatokat is jó áron tudták a múltban értékesíteni. A mezőgazdasági munkásság helyzete a visszacsatolással járó pangás és átalakulás következtében romlott. 1939 tavaszán 4000 munkanélküli volt. A vármegye közigazgatásának közbelépésére aratáskor sikerült 1000 munkást elhelyezni, a többit közmunkák keretében használták fel. Az anyaországhoz visszatért pozsonyi és nyitrai föld iparának jelentékeny része a határon túl maradt, ami visszajött, az nagyobbrészt a mezőgazdasággal kapcsolatos. Vármegyénk legfejlettebb gyáripari kerete: a malomipar. Ennek élén a nagysurányi és a magyardiószegi cukorgyár mümalmai állnak. A magyar diószegi malom 1912-ben épült borsóhántolóval is fel van szerelve, napi teljesítőképessége 5 vagon búza és 2 vagon rozs. A nagysurányi cukorgyár malma kizárólag kereskedelmi őrléssel foglalkozik s az elmúlt tíz év alatt átlag 1400 vagon búzát őrölt. Ügy ipari, mint ipartörténeti szempontból kiemelkedő érték a Kleinftle Henger és Műmalom Érsekújváron, mely 50 munkással dolgozik és napi őrlése 5 vagon búza. Jelentékeny malomüzemek még a szenei műmalom, a ..Malomipari R. T." Érsekújvár tardoskeddi, udvardi és bánA magyardiószegi cukorgyár műmalma. i A~ magyardiószegi cukorgyár