K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Pozsony vármegye története
45 .neglátogatja Pozsonyt, ahol 1361-ben fogadja az osztrák fejedelmek hódolatát. 1382-ben épen Nagyszombatban tartózkodik, mikor szeptember 11-én utóiéri a halál. Zsigmond király alatt a vármegye már szerepet játszik Európa történetében is. 1402-ben Pozsonyban tartják az első országgyűlést, mely elfogadja Albertet Zsigmond utódának, amennyiben utód nélkül halna meg. 1411-ben itt ül össze a második országgyűlés, mikor Zsigmondot német-római császárrá választják és esküvel fogadja, hogy leányát, Albert jegyesét a magyar korona törvényes örökösének ismeri el. Ugyanez év április végére Zsigmond Pozsonyba hívja össze a birodalmi törvényszéket, novemberben pedig a német rendek bosszúságára a németbirodalmi gyűlést, melynek biztosaiul Albert mellé Garay Miklós nádort és János zágrábi püspököt rendeli. A német rendek ellenzéke megtagadja az ülésen való résztvételt, mire Zsigmond kijelenti, hogy szívesen lemond a császári koronáról, mert mint magyar király is elég nagy úr marad. 1431-ben cseh huszita seregek törtek a megyére, Zsigmond azonban hosszas harcok után kiszorította őket. De a huszita veszély ezzel még nem szűnt meg. Zsigmond utódjának Albertnek halála után a magyar rendek nem voltak hajlandók az özvegyet, születendő fiának nagykorúságáig uralkodónak elismerni, hanem 1440-ben Ulászlót emelték a trónra. Erzsébet Pozsonyba húzódott, miután fia megszületett, kihirdette fiának a trónhoz való jogát. Az ország nagyrésze Ulászlónak hódolt, Pozsony, Nyitra, Sopron és Trencsén megye Erzsébet hívének vallotta magát. Erzsébet jogai védelmét Giskrára bízta, aki javarészt cseh huszita zsoldosaival Sáros megyéig biztosította Erzsébet uralmát. A zsebrákok garázda uralmát V. László után csak Hunyady Mátyás hatalma törte meg, kinek Giskra behódolt, de Švehla tovább pusztította a pozsonyi földet, míg az 1478-ban kötött olmützi békével sikerült a közrendet helyreállítani. Hunyadi Mátyás alatt Pozsonymegye a virágzás korát élte. A nagy király sokszor tartózkodott a vármegye területén. Az ő idejében létesült a pozsonyi egyetem az Academia Istropolitana, hol kiváló humanista tudósok tanítottak. 1468-ban nádori törvényszéket tart itt a nagy király. 1478-ban híres szekér táborával Pozsony alul indul nyugati hódító útjára. 1490-ben Pozsonyban helyezik koporsóját hajóra, hogy Budára szállítsák. 1515-ben nagy diplomáciai tárgyalás színhelye Pozsony. II. Ulászló Zsigmond lengyel királlyal tanácskozik a Jagelló és a Habsburg család házassági terveiről. 1523-ban II. Lajos királyt találjuk Pozsonyban, aki Ferdinand osztrák herceggel tárgyal s fogadja a lengyel kancellárt, valamint V. Károly követét. M A*±ikor a mohácsi csata és II. Lajos király vesztésének híre Budára ért, Lajos özvegye Mária királyné gályákra rakatja Hollós Mátyás palotájának még meg maradt értékeit s Pozsonyba menekül. Nyomában a budai németek és zsidó kereskedők igyekeznek Pozsony felé. A vármegye rövid időn belül tele van menekülőkkel, akik a legszörnyűbb híreket hozzák. A köznemesség a könnyelmű királyt és idegen környezetét vádolja a romlásért. Habsburg Mária közben átveszi a kormányzást és céltudatosan dolgozik, hogy fivérének megszerezze a magyar királyi koronát. Mialatt Szapolyai János bevonul Budára, majd Székesfehérváron magyar királlyá választatja magát, Mária országgyűlést hirdet Pozsonyba november 30-ra, hogy Ferdinándot királlyá választassa. Pozsony környékét tízezer német katona szállja meg, Pozsonyban pedig Ferdinánd megbízásából megjelenik Reuber Kristóf laibachi herceg püspök, hogy az odasereglő magyar rendeket élénk tevékenységgel,
