K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyénk közlekedési viszonyai.Szerényi Géza - A vármegye népművészete.Thain János

36 ruha, magyaros szabású nadrág, kalap, csizma, szinte egyenlő mindenütt, csak néhol a gombok teszik a különbséget. Újvár, Udvard népe mindig szerette az ezüstgombos kabátokat. A jómódú falusi nép szívesen mutogatta tekintélyt adó ezüstgombjait. — Ez a divat fejlesztette naggyá a régi népies ötvösséget Érsekújváron. A szűr, a téli bunda ruhadarabokból már csak hírmondónak maradt. Egyedül a báránybőr sapka, az, amelyet még széltében-hosszában hűségesen viselnek az emberek. A viselelekkel kapcsolatos háziipar szintén kihalt a viseletek elmúlásával. Egyedül még a szövés ieng-leng, különösen a folyómenti falvakban. A házi varrás, hímzés hasonlókép. Az öltözködésnél talán még jobban megmaradt napjainkig a ház és annak belső népművészete. A ház, anyagánál fogva tovább bírta a változtató időket. Bár a romlás itt is olyan régi, mint a viseletnél, mert Kürt és Für vidéki himes ajtó. már jó ideje, hogy nem, vagy csak kivélelesen építkeznek a régi népi stílus szerint. így aztán népi és települési tájainkon már csak a régi házakon látni, hogy azokat a nép faragó, díszítő ízlése készítette. Az anyag, ami megyénk főanyaga: a föld, vályog, nád, szalma, vessző. Ezekből épített a magyar. És itt megint csak a lakóhely ihleti. A folyóktól távolabb lévő élethelyeken tömött falú házak épültek, amelyeknek szalma a födele, amit cifrázott ágasok tartanak. A vágmenti és nyitrariíenti áradmányos vidék falvaiban a rakott falú ház, u. n. «fecskerakás» járta, amelyet régen az árvíz ellen meg fűzfafonattal is erősítettek. Itt a háztető nád. A háznak főkép a homlokzatát, a világbanéző arculatát díszítik. A háromszögű deszkaoromtól egész a földig terjedő meszelt fali rész az, ahol csinosít az ember. A háromszöget deszkákkal és lécekkel rakják be, de úgy, hogy ez nem csupán fal, hanem sokszor ez a lezárás a legszebb díszítést is mutatja. Az utcai fehérfal szintén díszített legtöbbször szürkére meszelt ablakkerettel és lábazattal, de vannak így kiálló díszek, sőt kavics berakások is. A legdíszesebb népies házak maradtak meg a vágmenti Zsigárdon, ahol a házhomlokok és kapuoszlopok szépen faragottak, aztán Érsekújvárban, amelynek gazdag csipkeléces házormai a felkelő nappal, megyénk népművészeti különlegessége. Udvard, Kürt, Fűz hímes kapuoszlopaival tűnik ki. A ház bútorai közül csak a régiek említhetők. Máma a gazda legfeljebb egy lócát, vagy zsámolyt csinál imaimában, a többi bútor mind ipari, gyári munka. Pedig megyeszerte, az itt-ott megmaradt régi padok, edényfogasok, székek, tulipános ládák stb. mondják meg igazán, milyen szép volt a régi holmi. A tulipános ládák készítése, díszítése pl. három csoportra oszlik: Galánta, Újvár és Komárom vidéki asztalosok műveire. Galánta vidéke inkább faragja a ládadí&zeit, Érsekújvár vidéke faragja és festi.