K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyénk közlekedési viszonyai.Szerényi Géza

34 Vármegyénk közlekedési viszonyai. Irta: Szerényi Géza kir. főmérnök. Nyitra Pozsony k. e. e. vármegyék térképe első pillantásra elárulja hogy ä megye közúti hálózata nem felel meg a mai követelményeknek A fejlődést gálolja a vármegyét kettészelő Vág folyó, amelynek áthida lása nélkül megoldást nem lehet találni. Sajnos énnek a hídnak épí tési költsége oly nagy, hogy e híd megéoítéséről egyelőre le kell mondani A vármegye székhelye a hozzá" légvonalban" elég közel fekvő vág­menti községekből az év legnagyobb részében csak Vágsellve községen át közelíthető meg, mert a Vág folyót csak itt hidalja ál végleges jel­legű vashíd. Közlekedési szempontból a legégetőbb probléma ezen a lehetetlen állapoton segíteni. Előreláthatólag pár éven belül ezt az állapotot sikerül is megszűntetni a vármegyén átvonuló u. n. Balassagyarmat­pozsonyi főközlekedési út kiépítésével. Ezáltal a vármegye keleti része közvetlen kapcsolatot nyerne a Csallóközzel. Az elmúlt csehszlovák uralom 20 éve alatt vármegyénk területén új út alig épült, az útfenntartó hatóságok tevékenysége csupán az útfenntartásra és a vármegye északkeleti részén levő Pozsonv-Szencz­Magyardiószeg szeredi meglevő útvonalnak modern burkolattal való ellátására szorítkozott. Az útak állapota a felszabadulás időpontjában közepes voll. Hiányoztak azonban a forgalom biztonságát nagy mértékben emelő úttesttartozékok : korlátok, kerékvetők, valamint a forgalmat irányító jelzések. Elhanyagolt állapotban találtuk a műtárgyakat, olyannyira, hogy nagyforgalmú utakon is vannak még oly fahíďak, melyek béke évek­ben épültek és rajtuk csak a legszükségesebb javításokat végezték el. A jelenlegi forgalmi viszonyoknak teherbírás szempontjából már egyál­talán nem felelnek meg. Ebből a szempontból óriási feladat hárul az útfenntartó hatóságokra amennyiben közel 350 fm. az összes hossza azoknak a fahidaknak, melyek végleges jelleggel történíő átépítése el­kerülhetetlen. Az elmúlt idegen uralom alatt vajmi keveset törődtek azzal, hogy a községek minden időben járható úttal bekapcsolódjanak a már kiépített közúti hálózatba, ezen országrész gazdasági vérkeringésébe. Az útfenntartó hatóságoknak ezen útak kiépítése képezi a leg­sürgősebb feladatát. Hogy mily nagy feladat megoldásáról van szó, megvilágítja az a tény, hogv a vármegyében levő közútak kereken 602 km-t kitevő összhosszából kiépítetlen kereten 133 km. Ehez járul még az is. hogy a kiépített útak nagy részének vonal­vezetése sem felel meg már a mai modern és nagy sebességű forga­lomnak az azokon levő étós és kissugarú kanyarulatok miatt. Ezek mielőbbi kiküszöbölése is sürgős feladat. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy az elmúlt uralom, a köz­úti közlekedés fejlesztése, biztonságosabbá tétele érdekében vajmi keveset tett s koránt sem fektette be azt az összeget vármegyénk te­terülelén amit annak lakosaitól útfenntartási és útépítési célokra közadók formájában beszedett. A jelenlegi úthálózati ada'ok a vármegye területén az alábbiak: állami kezelés alatt álló kiépített közútak ősszhossza: 90.125 km. törvénvhatósági kezelés alatt álló kiépített közútak ősszhossza: 379.228 km. törvényhatósági kezelés alatt álló kiépítetlen közútak ősszhossza: 133.133 km. Összesen: 602. 18ß km. A kiépített útak közül végleges jellegű burkolattal el van látva 27.332 km, könnyű burkolattal 20.254 km. és kavicsolt kőpálvával bír 421.767 km.

Next

/
Thumbnails
Contents