K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
A vármegye közoktatása.Angyal János
23 mindenki, akinek az isteni Gondviselés itt szabta ki a helyét. Érintetlenül hagyta a magyar állam a népoktatásnak itt talált kereteit is. Nem szüntette "meg tehát a nyoloosztályú népiskola két felső osztályát s nem állította fel a helyett az anyaországi népoktatási rendszernek megfelelő továbbképző népiskolát. A népiskolák elhelyezését tekintve azt az érdekes megállapítást tehetjük, hogy amíg a szlovákok lakta községekben többnyire új, az egészségügyi és pedagógiai követelményeknek megfelelő iskolaépületekben györivörködhetünk, addig a színmagyar községek iskolái a legtöbb esetben elszomorító látványt nyújtanak. Kivételek természetesen azok a volt cseh-szlovák állami iskolák, amelyek idegen tanítási nyelvvel és az idegen szellem meggyökereztetésével a magyar szellem gyengítésére, sőt elfojtására létesültek a magyar községekben. Itt említjük meg, hogy a 130 népiskola közül 26-ban. tehát az iskolák 20 o/o-ában folyik szlovák nyelven a tanítás. Ezenkívül van 9 olyan iskola, ahol magvar ugyan a tanítás nyelve, de a szlovák nyelvet is használják kisegítő nyelvül. Van végül egy iskola (Németdiószegen), ahol a magyar tanítási nyelv mellett a német jut szerephez, mint kisegítő nyelv. Vegyük most számba a népiskolák tanítóit és tanulóit. Az 1939—40. tanév elején Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék területén 293 fér fiés 266 nőtanító. összesen 559 tanerő kezdte meg nemzetnevelő munkáját. Közülök 83 tanít szlovák nyelvű iskolában. 20 pedig azokban a népiskolákban, ahol a magvar nyelvvel párhuzamosan a szlovák nyelv is nagy szerephez jut a tanításban. « A 130 népiskolába beiratkozott ugyanebben a tanévben 28.888 tanuló. Ebből magyar anyanyelvű: 22469. német: 79, szlovák 6.199, egyéb: 141. Magyar tanításnyelvű iskolába jár 22.191 tanuló. A szlovák és vegyestanításnyelvű 35 népiskola növendékeinek száma pedig 6.694. Amíg tehát a magyar tanításnyelvű iskolába közel 300-zal kevesebb tanuló jár. mint amennyi a magvar anyanyelvű tanulók száma, addig a szlovák és szlovák-magyar tanílásnyelvű népiskolák tanulóinak száma 405-tel több. mint amennyi szlovák anyanyelvű népiskolai tanuló van a vármegye területén. Nyilvánvaló ebből, hogy több száz magyar anyanyelvű tanuló nem részesül az anyanyelvének megfelelő oktatásban. A kisebbségi nyelven folyó oktatás tehát e számok tükrében előnyösebb helyzetben van. mint a magvar nyelvű oktatás. Nyomós bizonyíték ez is a mellett, hogy mennyire nem lehet a magyar hatóságokat a kisebbségek elnyomásával vádolni. Most pedig szóljunk a tanítás és nevelés szelleméről! Régi igazság, hogy amilyen a tanító, olyan az iskola. A tanítás és nevelés szellemét tehát a tanítói lélek hordozza magában és sugározza magából. Érthető ennélfogva, hogy a magyar kormány a visszacsatolt területek tanítóinak lelkét szükségesnek tartotta megvizsgálni, ezért rendelte el az ú. n. igazoltatási eljárást. Az eljárás eredménye azt mutatja, hogy a visszacsatoláskor a helyükön talált tanítók többsége sem az iskolai életben, sem azon kívül nem követett el a húszéves idegen uralom alatt a magyarság és a magvar nemzeti eszme ellen olyan súlyos vétséget, ami miatt alkalmatlanná lett volna a magyar .tanítói hivatás méltó betöltésére. Szép számmal akadnak a vármegye tanítói közt olyanok, akik a két évtizedes idegen elnyomás alatt is bátran vallották magukat magyaroknak és érdemes szolgálatokat lettek a magyar nemzeti eszmének. Akik pedig szándékosan vétették ellene és érezték e miatt bűnös voltukat, azok többnyire önmaguk ítélkeztek magukról: a visszacsatoláskor önként elhagyták állásukat és idegen állam területére menekültek. A tanítói lélçk gazdagítása és az anyaországi tanítói lélekkel való összhangba hozása érdekében rendezte a kultuszkormány az ú. n. tanítói átképző tanfolyamokat az 1939. év nyarán. A vármegye területén hat átképző tanfolyam volt s mindenik hat napig tartott. Előadásokat hallgattak e tanfolyamokon a tanítók a magyar állam szervezetéről.
