K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Az 1938 novemberében visszacsatolt terület földrajzi jellemzése, különösen a Kismagyar Alföldre. Dr.Bulla Béla
1» sűrűbben lakotí a Kisalföld, Kassa, Ungvár és Munkács környéke, Jeggyérebben a DéJfelvidéki medencék erdősebb, hegyesebb területe. Kétségtelen, hogy Magyarország képébe a bécsi döntés felvidékies tájvonásokat is hozott, ezek a tájvonások azonban az ország gazdasági szerkezetét nemcsak megváltoztatni, de átszínezni is alig tudják. De ez nem is lehet másképpen. Hiszen láttuk, hogy a visszacsatolt terület legnagyobb részében Alacsony-Magyarország, a Kisalföld és az Alföld fiatal, pleisztocénkori és jelenkori akkumulációs, 150—200 m-nél nem magasabb síksága, túlnyomóan őstermelő vidék és csak középső része, a Délfelvidék alsó lépcsőjének harmadkori medencesorozata tagoltabb és magasabb felszínű, de ez a vidék is túlnyomóan agrárjellegű. A Kisalföld északi felének folyóhordalékkal feltöltött, helyenkint Vastag lösztakaróval borított felszíne a gazdasági földrajz tanítása szerint a síksági, változatos mezőgazdálkodás területe, melyet kenyérmagfölösleg, de építő- és fűtőanyaghiány jellemez. Az Alföldnél kiegyenlítettebb éghajlatú, szabályosabb csapadékelosztású, kötöttebb talajú Kisalföld mindig sokkal magasabb termésátlagokat tüntetett fel, mint a Nagyalföld. A búza, rozs, árpa, kukorica, zab, burgonya és tíohány hektáronkinti termésátlagai itt a legmagasabbak, az egész országban. Kenyérmagnövényeinek termésfölöslege Szlovákia élelmezésében igen fontos szerepet játszott. Ipari növényei közül a cukorrépa •és a len, kender, igen fontos. A cukorrépatermelés hívta életre a virágzó kisalföldi cukoripart (nagysurányi, magyardiószegi és oroszkai icukorgyárak), a kender- és lentermelés pedig a komáromi textilgyártást látta el nagyrészben ipari nyersanyaggal. A magyar gazdasági élet erőgyarapodását jelenti a sertés-, ló- és szarvasmarhatenyésztő Csallóköz és északkeletalföldi peremterület és jóminőségü gyapjút szolgáltató, Érsekújvár, Losonc és Gács szövőiparát nyersanyaggal részben ellátó ógyallai, losonci, ipolysági, feledi, tornaijai, rimaszombati és rozsnyói járások juhtenyésztő területeinek visszacsatolása. A gazdasági földrajz a Kisalföldhöz hasonlóan gabonafelesleggel rendelkező, síksági, külterjes mezőgazdasági területnek jelzi az Északkeletalföld kárpátalji részét is. Ez a kb. 1600 km 2 nagyságú terület a iiulénföldnek a táplálója. Nemcsak kenyérrel hivatott ellátni az Északkeleti Felvidéket, de ennek az életszegény hegyvidéknek közlekedéshálózata, gazdasági életének vérkeringése is ezen az alföldi peremtüreleten keresztül kapcsolódik szervesen és megbonthatatlanul az anyaországhoz. A Délfelvidéken, az északalföldi vulkánikus övezet és a SzepesGömöri Érchegység tönkje közé befoglalt, 300—íOO m magas, harmadkori medencékben és peremi hegyíejtőiken a síkságokétól eltérő a szerkezet, a táj felépítése és domborzata, hűvösebb, de kiegyenlítettebb •az éghajlat, más a növénytakaró, más tehát a nyerstájat alakító emberi munka következményeként a táj élete, tehát képe is. A kiterjedt, sík, gabona-, kukorica- és répaföldeket hiába keressük. A terraszos völgyekben kanyargó Garamot, Ipolyt, Rimát, Sajót, Bódvát alluviális vizes rétek kísérik. A folyami terraszokon falvak ülnek, a halomvidékké szabdalt alacsonyabb hátságokat és lejtőket rozs-, zab-, árpa-, burgonya- és lóhereföldek szalagozzák. A kukorica majdnem teljesen eltűnik a szőlővel és a dohánnyal együtt. A nagyobb magaslatokat 100—800 m.-ig tölgyesek, feljebb bükkerdők borítják. Dombvidéki típusú termőterületek ezek a medencék elegendő kenyérmagtermeléssel, de már felesleg, tehát kivitel nélkül, jelentékeny gyümölcstermeléssel. -elégséges erdőterületekkel. A magyar gazdasági élet szempontjából különösen tölgyes és bükkös erdeik fontosak. Bár a medencék egymással a folyóvölgyek mentén és az alacsony hátságokon át könnyen tudnak érintkezni, ezek a felvidéki típusú, Misebb-nagyobb völgymedencék egymástól jól elkülönülő élelkamrák. 2*
