K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Galántai járás
130> Pozsonyvezekény kk. galántai járás. Tallós községgel egyidőben alakult ki a község mocsaras, nádas határral. Területe:2.241 k. h. Lakosság: 1.341. Ebből magy.: 1.327, szlovák: 13. Magy. beszél: 1.333. Vallás szerint: r. k.; 1.315, réf.: 1, ev.: 8, izr.: 17. Fb. I. 1, II. 6, III. 121. Községi bíró: Lénárth János. R. k. elemi népiskola. KALOT. Fogyasztási és Értékesítő, valamint Hitelszövetkezet. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta. Csö. Felsőszeli. V. á. Galánta, u. p. és u. t. Tallós. Réte kk. galántai járás. Határában régi őrhalmok. 1310-ben a pozsonyi várföldek sorában szerepel. 1368-ban a Réthey családé. 1667-ben Reden alakban is említik a nevét. Területe: 1.745 k. h. Lakosság: 1.395 Ebből magy.: 1.354, német: 7, szlovák: 29. Magy. beszél: 1.380. Vallás szerint; r. k. 856, réf.: 433, ev.: 75, izr.: 28. Fb. I. 3, II. 4, III. 55. Népsűrűség: 139. Lakóház: 280. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene. Vasúti megálló, posta és távbeszélő helyben. Szene nk. galántai járás. Régen Szempcnek nevezik. 1310-ben Villa Zemeh. Hunyadi Mátyás alatt vásárjoggal bíró város. A XVI. sz.-ban Báthori András a földesura. Később kincstári birtok, majd az Esterházy grófoké. A község szülötte Szenei Molnár Albert. Mária Terézia alatt piarista gimnázium a Kis Stiftnek nevezett épületben. A Nagy Stiftben női fegyintézet, majd árvaház. Többször tűz és árvíz pusztította. A vármegye hajdan több gyűlést tartott a községben. Érdekes épülete a „törökház", mely valószínű Rákóczi korabeli lehet. Területe: 6.445 k. h. Lakosság: 5.559. Ebből magy.: 4.975, német: 57, szlovák: 501. Magy. beszél; 5.340. Vallás szerint; r. k.: 4.808, réf.: 75, ev.: 178, izr.: 480. Fb. I. 6, II, 31, III. 175. A szenei szolgabírói kirendeltség székhelye. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene, V. á. posta és távbeszélő helyben. Tallós kk. galántai járás. A község az 1500-as évekből való település. Közvetlenül a Kisduna mellett fekszik s eredetileg ingoványos, nádas terep vette körül. A községet övező erdő Paperdő, Kányáserdő néven ismert. A községben van az Esterházy grófok régi kastélya. Községi elemi népiskola két tanerővel. Polgári Lövész Egyesület, Levente, KALOT, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Hitelszövetkezet. Szeszgyár kettő. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. A földbirtokreform következtében a csehszlovák hatóságok a községhez tartozó Űrföld puszta 1.200 k. h. területet Jugoszláviából hozott telepesek között osztották szét. A telepesek a felszabadulás után visszamaradtak. Területe: 4.822 k. h. Lakosság: 2.087. Ebből magy.: 1.890, szlovák: 192. Magy. beszél: 1.945. Vallás szerint r. k. 1.883, ref. 8, ev. 168, izr. 28. Fb. I. 9, II. 23, III. 95. Népsűrűség: 75.2, lakóház: 303. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, Csö. Felsőszeli. Vá. Galánta, Posta és távbeszélő helyben. Taksonyfalva nk. galántai járás. A község neve először 1138-ban Tocsun néven nyer említést, mint a pozsonyi várszolgák földje. Gertrud királyné okiratában 1214-ben Tochsun, majd 1236-ban a deákii határ leírásában Togsun és IV. Béla királynak 1240-iki adomány levelében Teksze néven szerepel. A község 1439 körül a Taksonyi család birtoka lett s ezen időtől Taksony néven szerepel. Később mint Sempte vár tartozéka a Rozgonyiak birtoka, azután a Thurzoké, végül az Esterházyak tulajdonába kerül. A vármegyei községeket törzskönyvező bizottság 1909-ben Taksonyfalvára változtatta az eddig Taksony néven szerepelt község nevét. Területe: 3.163 k. h. Lakosság: 2.533. Ebből magy. 2.220, német 7, szlovák: 306. Magy. beszél: 2.287. Vallás szerint: r. k. 2.236, ref. 13. ev. 262, izr. 15. Fb. I. 3, II. 37, III. 178. Népsűrűség: 139.2, lakóház: 448. Községi bíró: Bély Ferenc. R. k. népiskola hat, ev. népiskola egy tanerővel, két tanyai áll. népiskola 1—1 tanerővel. Kat. Agrár Ifj. Egyesület, Levente Egyesület, Atlétikai Club. Fogyasztási Szövetkezet egy fióküzlettel és Hitelszövetkezet. Tejfeldolgozó üzem, szójabab pörkölő és olajprés. Â község 1938.
