K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Galántai járás

124> jókai, kismácsédi, magyardiószegi, nagyfödémesi, nagymácsédi, nemeskajali, nemeskosuti, németdiószegi, pozsonyvezekényi, tallósi, taksonyfalvi, tósnyárasdi, vágai, vízkeleti. Idegenforgalmi szempontból jelentős községek: Galánta, Eszterházy kastély, Hanza üzemek. Királyfa, kastély. Kismácséd, félholddal díszített templom. Magyarbél, Csáky kastély. Pozsonyboldogfa, 14-ik századi templom. Szene, törökház, Mária Ter. korabeli gimn. épülete a kis Stift. Taksonyfalva, pogánykori halmok. Vága, ősrégi székelytelepülés. Magyardiószeg, cukorgyár. A járás régen 30 községből állt, közte 13 nagyközség volt. Alsószeli nk. galántai járás. Egyes írók állítása szerint a két Szeli — Alsó és Felsőszeli — Taksonyhoz tartozott és annak két szélén feküdt. A község mostani nevén csak 1490 óta szerepel. Miksa császár seregei több ízben feldúlták. Alsó-Szely néven az 1553 évi portális összeírásban szerepel, Serédy Gáspárnak itt 20 portája adózik. A Pálffyak 1647-ben vették birtokukba. Az 1863-iki tűzvész csaknem az egész községet elpusztította. 1934. évben az ev. egyház kultúrházat épített. Területe: 4.563 k .h. Lakosság: 2.573. Ebből m.: 2.566, szl.: 5, n.: 1. Lakóház: 547. Népsűrűség: 98.0. Földbirtok: I. 7, II. 28, III. 248. Községi bíró: Kajos Károly. R. k. elemi, ev. elemi és Alsóhatár községi elemi iskola. Evangélikus Luther Kultúrkör, Kat. Agrár Legényegylet, Gazdakör, Iparoskör, Hitelszövetkezet. Műmalom. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. és közj. Galánta, csö. Felsőszeli. Vá. Galánta, postamester által kezelt postahivatal helyben, u. t. Felsőszeli. Dunajánosháza kk. galántai járás. Régen Jánosháza. Űjabbkori település, amit Pálffy János gróf 1792-ben létesített. Területe: 495 k. h. Lakosság.: 316. Ebből m.: 276, szl.: 40. Magy. beszél: 2961. Vallás szerint: r. k. 301, ev. 15. Fb. I. 0, II. 2, III. 52. Szolgabírói kirendeltség: Szene, Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta. Csö. Jóka. Vá. Szene és Pusztafödémes, U. p. és u. t. Királyfa. Dunasáp kk. galántai járás. Ezelőtt Sáp. Neve 1256-ban Botho de Saap alakban fordul elő. 1383-ban Sápi László birtoka, majd Hideghéti Erzsébeté. A 16-ik századtól a Pálffy grófok birtoka. Területe: 577 k. h. Lakosság: 597. Ebből m.: 552, n.: 1, szl.: 43. Magy. beszél: 584. Vallás szerint: r. k. 585, ref. 6. izr. 6. Fb. I. 0, II. 0, III. 41. Népsűrűség: 179.8. Lakóház: 108. Szolgabírói kirendeltség: Szene, Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene. Vá. Szene és Magyarbél, u. p. és u. t. Magyarbél. Dunatorony kk. galántai járás. Ezelőtt Torony. 1253-ból fennmaradt királyi oklevél szerint Csandal néven Tepuz fia Miklósnak birtokába kerül. 1292-ben Tornyos Csandalnak hívják, 1553-ban Thoronynak nevezik. A 13-ik századtól a pozsonyi káptalan birtoka. Hozzátartozik Sóvetőpuszta. Területe: 480 k. h Lakosság: 309. Ebből m.: 307, n.: 1, szl.: 1. Magy. beszél: 309. Vallás szerint: r. k.: 308, ref. 1. Fb. I. 1, II. 4, III. 31. Népsűrűség: 112. Lakóház: 58. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene. Vá. Szene és Magyarbél, u. p. és u. t. Magyarbél Dunaújfalu kk. galántai járás. Első birtokosa 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi várkapitány. A 17-ik században a Pálffy grófok birtoka. Szt. Úr nevű kápolnája ősrégi. Területe: 1.239 k. h. Lakosság: 527. Ebből m.: 517, n.: 2, szl.: 8. Magy. beszél.: 525. Vallás szerint: r. k. 526, ev. 1. Fb. I. 2, II. 20, III. 55. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene. Vá. Szene és Magyartél, u. p. és u. t. Magyarbél. Egyházfa kk. galántai járás. Legrégibb neve Szentandrásur. A (Zyller) Szüllő család ősi birtoka. A múlt században a Pálffy grófoké, ezidőben sörház is volt itt. Temploma a XIV. sz.-ból való. Területe: 1.183 k. h. Lakosság: 280. Ebből m.: 252, szl.: 24. Magy. beszél: 269. Vallás