K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Hogyan alakult ki Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye. Jansen Jenő

Hogy alakult ki Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegye ? Az 1938. évi nov. 2-i bécsi döntés az első eredménye annak a szívós, céltudatos munkának, amelyet a csonkaország húsz évig rendíthetetlenül végzett az igazságért. A Cseklésztől Aknaszlatináig visszakerült területrész, illetve területsáv, a csonkaország északi határán, de a trianoni határon kívül egy tömbben élő magvarságot adta vissza az anyaországnak. Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegyék a visszakerült területek legdélibb részén, a visszakerült csonka Pozsony és Nyitra, valamint részben Komárom és Bars varmegyék szerencsés összetételéből adódolt. Azzal, hogy sem Pozsony, sem Nyitra, mint régi megyei székhelyek, nem kerültek az anyaországhoz, a megyeszékhely kiválasztása volt döntő befolyással az alakítandó megye területi meghatározására. Érsekújvár szerencsés földrajzi fekvésével már a múltban is nagy szerepet játszott a magyar történelemben s a megszállás ideje alatt nagy ipari és kereskedelmi fejlődésével méltán szolgált arra, hogy megyeszékhely legyen. Természetesen a megyeszékhely rögzítéséhez alakult a vármegye területe. A visszakerült Csallóköz, mely részben Pozsony, részben Komárom vármegye területéből tevődik össze, a Duna és a Kis Duna által haLárolva, forgalmi szempontból a bécsi döntés után teljesen Komárom életterébe került. Ezt a Komárom felé való vonzást ínég fokozza és szolgálja a Csallóközt kettészelő vasút, a Somorja—Dunaszerdahely— Komárom vonallal. Más irányú vasúti közlekedés nincs is. Viszont a Kis-Duna és a jelenlegi országhatár között elterülő területdarabot a Szene—Galánta—Érsekújvár vasúivonal tartja gazdaságilag és közlekedésileg egybe. Ezen szempontokból nézve a visszakerült területeknek általunk fentemlített legdélibb és legnagyobb egységes tömbbü részéi, nagyon erőszakoltnak látszik minden olyan megoldás, mely nem a mai állapotnak megfelelő közigazgatási beosztásra vezetne. Számításba kell venni még azt is, hogy a fentebb említett két lerülelrészt a szeszélyes és kanyargós Kis-Duna választja ketté, amelyen nem vezetnek át kénjei mes hidak s amellett a Kis-Duna elágazásaival, tavaszi áradásaival a két területrész közötti közvetlen összeköttetést lehetetlenné teszi. Ilyen földrajzi adottság mellett az említett két földdarab mind közigazgatásilag, mind gazdasági szempontból, két különböző, nem központi fekvésű megyeszékhely felé törekszik : az első Komárom, a második Érsekújvár felé. Ennek lett a következménye, hogy a visszakerült csonka Pozsony vármegye egyik része Komárom vármegyéhez, á másik része pedig a csonka Nyitra vármegyéhez került. Viszont Komárom vármegye északi részének tizenegy községe Szimő, Kamocsa,