K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

102> démiát végzett s hazajött gazdálkodni. Tótmegyeri birtokát minta gazdasággá szervezte, szaktudásával országos hírnévre tett szert. Ny. P. vármegyék közéletének vezéralakja. Várm. biz. tag. Felesége Széchenyi Hanna grófné a nagy Széchenyi Istvánnak unokája. KEME LÁSZLÓ cukorgyári igazgató. Sz. Besztercebányán 1889. 1912ben a nagysurányi cukorgyár kötelékébe lépett. A világháborút végigharcolta, többször sebesült, több kitüntetést kapott, mint főhadnagy szerelt le. A visszacsatolás után átvette a nagysurányi cukorgyár vezetését. A szakma kiváló kereskedelmi szakembere. KEMPELEN FARKAS sz. Pozsonyban 1734. Kiváló mérnök és feltaláló. 1770-ben a m. kir. kamara főigazgatója. 1769-ben készített sakkozó gépével világhírt szerez. 1778-ban beszélőgépet szerkeszt. Kiváló rézmetsző, költő, színdarabíró. 1791-ben Bécsben megjelent az emberi beszéd mechanizmusáról és beszélő gépéről szóló könyve. KISS GYULA ref. lelkész. Sz. Dunamócson. 1906. Theologiát Losonc és Aberdeenben (Skócia) végezte. 1938 óta Jókán lelkész. Várm. biz. t&Éj KISFALUDY KÁROLY (1788—1830). Költő, a magyar vígjátékírás megteremtője. 1817-ben jár Pozsonyban, hol nagy nélkülözésében Ballus Pál városi tanácsos és természettudós segíti és szállást ad neki A költő pozsonyi tartózkodását emléktábla jelöli. KRISTÓF JÓZSEF r. k. esp. plébános. Sz. Zselizen 1877. Hittanár. Szentszéki tanácsos. A Kath. sajtóban ismert cikkíró. 1915 óta negyedi plébános. Várm. biz. tag. KOMJÁTHI BENEDEK az első tisztán magyar nyelvű nyomtatott könyv szerzője. Szül. Komjáton. 1520-ban a bécsi egyetem hallgatója, azután Perényi János nevelője. 1533-ban jelenik meg könyve: Az Zenth Paal leueley magyar nyelven, Krakkóban. KOV ACHICH MÁRTON GYÖRGY (senkvici) 1744—1821. Sz. Senkvicen. 1774-ben az egyet, könyvtár másodőre. Beutazza az országot, hogy a levéltárakat felkutassa. Kézirati gyűjt, a Nemzeti Múz. adományozta. KOVÁCS JÓZSEF szolgabíró. Sz. Kürtön 1909. Egyetem Pozsony. 1937-ben az Orsz. Hivatalba1938-ban Vágsellyén a jár. hiv. fogalmazó. 1938. dec óta a vágsellyei járás szolgabírája. KUBINYI GYÖRGY dr. (felsőkubini és deménfalvi), főszolgabíró. Sz. Végbányán. 1882. Jog. Bpest. Trencsén vrm.-ben aljegyző, majd szolgabíró. Az egész világháború alatt frontszolgálat. Hazatérve a csehek internálják, lakását kifosztják. 1919 őszén kitoloncolják. Komáromban miniszteri megbízott lesz, kinevezik tb. főjegyzőnek. Ezután hazatér ősei birtokára gazdálkodni. A csehek, birtokának jelentős részét, gerinces magyarsága miatt elveszik. Visszacsatoláskor Ógyallán közig, előadó, majd Érsekújvárott főszolgabíró volt. KUKORELLI GYÖRGY dr. közjegyző. Sz. Bpesten 1887. Középisk. és az egyetemet Bpesten végezte. Végigharcolta a világháborút, hol kétszer igen súlyosan megsebesült, mint százados szerelt le. Bpesten és Siófokon volt ügyvéd, 1939-ben Érsekújváron kir. közjegyző lett. KUPECZKY JÁNOS festőművész (1667—1740) Bazin szülötte. Mestere Claus von Lusern. Bécsben, majd Olaszországban él. Korának legismertebb arcképfestője. KÜRTHY GYŐZŐ (fajkürti és kolthai) vármegyei tb. II. főjegyző, főispáni titkár. Középiskoláinak elvégzése után a jegyzői pályára lépett és a községi közigazgatási vizsgálatot Budapesten 1901 évben kitüntetéssel tette le. 1903—1906 években komáromszemerei körjegyző, 1906—1936 év végéig Kürt nagyközség vezető jegyzői állását töltötte be. 1936. végével a csehek nyugdíjazták. Az összeomlás előtt elnöke volt Komárom vármegye jegyzői egyesületének, jegyzője az Országos Központi Jegyzői Egyesületnek és tagja a vármegye törvényhatósági bizottsága és jegyzői nyugdíj-választmányának. Tb. vármegyei II. főjegyző a főispáni titkári teendőket látja el.