Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

A rudnoi csodaorvos

A plébános, miként megtudtuk, ajándékot sem fogadott el, hanem ha az előkelőbbek cukrot, kávét, vagy más élelmiszert adtak a gazdaszszonynak, azt szívesen fogadta, mert a szegényeket azzal segélyezte — a kiválasztottak pedig a plébános asztalánál meg is vendégeitettek. ... Végre Gisztl megtalálta a lakat kulcsát. Cukorra, kávéra szánt 10 forinttal megvesztegetvén a gazdasszonyt, ennek igéretét kinyerte, hogy másnap reggel audienciához segít. Másnap egész délelőtt lestiik az alkalmat, míg reánk kerül a sor. Az igaz, hogy most már a szobába is bejuthattunk, de azért még kihallgatást nem nyertünk. A sok nyomorék, púpos, béna, vak, cholerikus, heptikus és több efféle beteg szemlélésében telt az időnk, midőn a plébános ebédelni ment. Délután kerti lugasában fogadta a betegeket. Itt egy elviselt kék posztóval letakart fatuskó szolgált asztalul. A kikérdezett betegek ezelőtt ültek falócán. Mi is végre hozzá juthattunk, hogy kihallgasson bennünket. Madva Ferenc, a kis, sárga, sovány ember rövid barkóval, papi sapkáját a fülére húzva ült előttünk és okos szemeivel figyelt, aztán kérdéseket intézve, kiadta az utasítást és megírta a receptet. Mehettünk ! ... Madva már oly híressé lett, hogy télen-nyáron egész nap csak az egybegyűlt betegek kihallgatásával foglalkozott. Nyáron reggel 3, télen 5 órától kezdve késő estig fogadta betegeit, csak egy órát szentelvén misére. Hírlapokat sem járatott, a külvilágról mit sem tudott, levelezéssel sem foglalkozott. ... Könnyebbült szívvel töltöttük el az éjjelt és másnap visszautaztunk. Topoľčany-nak tartva, mert a csodaorvos szerint csak az itteni és a prievidzai gyógyszertárban tudják megcsinálni a hathatós orvosszeret. A visszautazás gyorsabban történt ugyan, de azért az út mégis egy hétig tartott. 42