Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

Váry Gellért

Itt említjük meg, hogy Piešťany fürdőben is működött egy híres forráskutató : Tüköry Jenöné. Fűzfavillával kezében először vadászkastélya alatt fedezett fel egy forrást. Frideczky Barna kaplati földbirtokos panaszkodott, hogy birtokán nyoma sincs víznek. Bárhol fúratott, nem kapott vizet. Tüköryné rövid idő múlva bőséges forrásra akadt. A piešťany-i szigeten, ahol a gyógyító meleg források fakadnak, sőt még a Vág medrében is, bárhol végeztek fúrásokat, 60—70 fokos meleg, iszapos forrásokra akadtak, de hideg vízre nem. A geológusok kivétel nélkül kijelentették, hogy a sziget talajából lehetetlen vizet kapni. A fürdőigazgatóság felkérésére Tüköryné vette kezében az ügyet és rövid idő alatt két bővizű hideg forrást kutatott fel. Tüköryné Rajecfürdőn és Karlsbadban is végzett sikeres fúrást, Oldenburg Natália (hercegnő) brod'any-i kastélyában, melynek vidékén ívóvíznek még nyoma sem volt, Tüköryné két forrást fedezett fel. Tüköryné nemcsak a forrás, hanem a nemesérc utánj való kutatás terén is bámulatos eredményt ért el. Ezenkívül ő fedezte fel a gorlicei naftaforrásokat. (A világháború után Lengyelországéi lettek.) VÁRY GELLÉRT 1929 február 16-án halt meg Nitrán Váry Gellért, piarista tanár. ... Öt is legyűrte a halál... őt, akin átsuhantak az évtizedek, aki nemcsak fiatal üde lélekkel, de edzett testével is dacolt a korral. Igaz, a betegségek nem bánthatták, ha a legszigotfúbb tél idején is felsőkabát nélkül járta a nitrai utcát, még csak meg sem hűlt. .. egyszerűen elaludt, mint este egy fáradt gyermek. 86 évet töltött be Váry Gellért. Gyémántmisés pap volt, dísze a kegyes rendnek melyet számos éven át mint egyetemes kormánytanácsos Rómában képviselt. Hét idegen nyelven beszélt (magyarul, németül, franciául, görögül, latinul, olaszul', oroszul), amely nyelveket mind önszorgalmával, mester nélkül tanulta meg. Nagy műveltségével, szerénységével, puritán életmódjával egyik legkedvesebb alakja volt a nitrai társadalomnak. Sok-sok éven át működött Nitrán, ha rendje máshová is helyezte, ide vágyott vissza (Nitrán 1891—1904 tanított) és élete utolsó éveit is itt töltötte nyugalomban elvonulva. 1843 február 2-án Csongrádon született, egyszerű földműves családból. Fiatalabb éveiben főkép a görög irodalmat és művészetet tanulmányozta, erről könyvet is írt. (A görög művészet bölcselete). «Árvalányhaj« címen Vácott 1882-ben megjelentek versei is. Mindez a hűvös számadás azonban nem ad fogalmat ennek a szeretetreméltó, aranylelkű papnak egyéniségéről, melyet csak az élvezhetett, ki őt személyesen ismerte. Több nemzedéket nevelt föl, tanítványainak száma sok ezierre rúg és mindannyian hálával gondolnak vissza a felejthetetlen emlékű professzorrra. 18