Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

Dr. Biringer Ferencz

DR. BIRINGER FERENC I (1859—1931.) ... «46 évi fáradhatatlan orvosi működés után április 15-én visszaadta lelkét Teremtőjének.« A gyászjelentés komor szavai egy férfiút temettek el, aki a legnagyobbak egyike volt Nitrán. Orvos, tisztviselő, író, tudós — a régiformájú mindentudók közül való, ki búvár elméjében egybeolvasztotta a hivatal, a pálya köteles szakismereteit a kutató szenvedélynek, a természet rajongásának nem a mai kolrba való gyönyörűségével. Mint orvos nemzedékeket gyógyított. Jó orvos volt, kit a nitrai orvosi kar szellemi vezérének vallott. Mint tisztviselő előbb a nitrai kórház igazgatója : a kezdeményező, úttörő, a vidéki betegápolás szomorú állapotán energikusan javító, ki felvirágoztatta, kifejlesztette intézetét. Mint a vármegyének hosszú éveken át volt tiszti főorvosa, valaha 11 járást hálózott be felügyelő munkássága. Nála pontosabb, aprólékosabb, lelkiismeretesebb hivatalfőt keveset ismertünk. Az államfordulat után is megmaradt állásában, az új kormányok ép úgy megbecsülték kivételes képességét, mint a régiek — szinte magától értetődőnek gondolta mindenki, hogy különbet úgy sem találnak. Szabad óráit pihenés helyett íróasztalának szentelte. Kötetekre rúgnak tudományos értekezései. Számos könyve is megjelent, megőrizve soha nem nyugvó szellemének emlékét. Mint ember... elvesztettük a legnagyobb értéket, melyet Nitra bírt. Kidőlt a leghatalmasabb pillér, mely a régi Nitra tündöklő kultúrájának magas épületét tartotta. Nyájas szava, mely oly vigasztalóan emelte magához a szenvedőt, elnémult... Megtört a szem, mely belemélyedt a természet műhelyének titkaiba ... Lelankadt a kéz, mely a nap elfonnyadó eseményein túl jegyezte az élet örök törvényeinek összetartozását. Emelt gondolattal, meg nem alázkodó nyugalommal várta a halált, melynek árnyékában végezte majdnem utolsó percéig orvosi tevékenységét. * 1859 január 7-én született Trenčínben. Az elemi iskolát és a gimnáziumot ott és Banská Bystricán végezte, orvosi kiképzését a bécsi egyetemen 1877-től 1885-ig nyerte. 1883 február 22-én avatták orvossá. Utána nyomban alorvosnak kinevezték, a bécsi Rudolfs-Stiftung kórházba, mely állását 1884 augusztus 1.-ig töltötte be. Ez év augusztus 3-án ment át mint alorvos a nitrai kórházba, ahol teljes 25 évig működött. 1891-ben igazgató főorvossá nevezték ki. Igazgatása alatt 1892—1894. épült fel az új nitramegyei közkórház a megye székhelyén. 1896-ban a 26 ágyas elmebajos-osztályt 120 ágyassá kibővítették. Kezdeményezésére 1902-ben felépült a tüdőbajosok pavillonja és a szülészeti osztály. Már megelőzőleg megszervezte a bábaiskolát, itt a háború kitöréséig, 13 éven át ta13