Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

Dr. Gyürky Géza

DR. GYÜRKY GÉYZA (1856—1916 > Dr. Gyürky Géyza, Nitramegye egyik legnépszerűbb alispánja 28 évi köztisztviselői mult után 1916 március 9-én, 60-ik évében halt meg Nitrán. Legszebb szavakkal a vármegye közönségének gyászjelentése méltatta : »A magyar fajszeretetnek, a tiszta jellemnek, a munkabírásnak nemes és követendő példája befejezte eredményekben gazdag életét«. özvegye (a Nitra és Vidéke Keresztény Nőegylete elnökasszonya) és két fia : ifj. Gyürky Géza (ma szenei főbíró) és dr. Gyürky Ákos nitrai ügyvéd, a nitrai magyarság ismert vezére gyászolta. Temetésén ott volt Thuróczy Vilmos v. b. t. t., a legfőbb számszék elnöke, gróf Batthyány Vilmos püspök, Jeszenszky Alajos kanonok, püspöki vikárius, Craus István főispán, Cvrček Ferenc altábornagy, gróf Nemes János és nejie, a vármegye valamennyi főbírája, polgármestere. Benne a vármegye oly munkását vesztette el, ki nemcsak a törvény betűjénél, hanem érdemeinél fogva is első tisztviselője volt. Dr. Szathmáry István, a nagy költő — akkor még Nitramegye aljegyzője — ezt írta róla : — A sors különös játéka tágy akarta, hogy a békés, alkotó munka emberének, a jog és törvény hajthatatlan jellemű őrének éppen akkor kellett sorainkból kidőlnie, amikor a béke és alkotás géniuszán a gyűlölet és rombolás démonai ülnek diadalt és amikor a magyar nép miihói a jognak és igazságnak, a gonoszul aláaknázott erkölcsi világrendnek védelmében véreznek. A világtragédia komoly háttere nem zavarja ítélőképességünket, nem csökkenti gyászos veszteségünk jelentőségét. Gyürky Géyza ravatalát könnyes szemmel állták körül a vármegye legjobbjai. Hiszen ő is a legjobbak egyike volt. Oly korszakban, amelyben az egyéni érdek, a csillogó érvényesülés vágya tobzódott világszerte, ő elejétől végig megmaradt a szerény, csöndes, alkotó munka emberének. A látszólag törékeny testben hihetetlen munkabírás, a száraz külső alatt nemes hevülés, önzetlen kötelességtudás, a hazafiúi és köztisztviselői erények egész kincses bányája rejlett. Nem egészen fiatalon, életének 32-ik évében cserélte fel az ügyvédi hivatást a vármegyei közpályával. 1896-ban vármegyei tiszti főügyésznek választották. 1911-ben került a vármegye alispáni székébe. Közéleti egyénisége túlnőtt szűkebb hazájának. Nitramegyének keretein. A magyarság egyik leglelkesebb, legönzetlenebb vezető egyéniségét vesztette el. Az alkotó, építő magyar fajszeretetnek alig volt nemesebb képviselője nála. * 9