Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)
A csehszlovákia állam kultúrtörténetéből
Szentírás alapján, ők lettek megalapítói a cseh népkultúrának. Cyrill, a fiatalabbik több nyelvet beszélt, kiváló szónok, tudós theológus és áldozatkész ember volt, Method, az idősebbik erélyes, tetterős, messzetekintő szervező és diplomata volt. Kultúrális missziójának Rastislav terveivel egybehangzóan politikai jelleget is adott, mely a frank birodalomtól való függetlenségére áhítozott, de arra is törekedett^hogy egyházilag felszabaduljon a bajor püspökök főhatósága alól. Joggal ábrázolják kettejüket egy könyvvel a kézben. A népnevelési törekvések első idejében a kolostorok (Sazava, Hradiště stb.) voltak a művelési tevékenység gócpontjai s a keresztény eszme volt a vezérlő. A későbbi időben a római katholikus eszme a mozgató erő, ez az egyház szerveizte a népművelést, a pap volt szóvivője, közvetítője az élő szó a prédikáció, /v népművelés székhelye a templom volt. A XIV. században szïgorù erkölcsű reformátorok Štítný Tamás, Huss János és Chelčický Péter a népnevelést felújítani, nemzetiessé, demokratikussá kezdték tenni. Huss érdeme, hogy a nevelés a népszerű és vallásos nemzeti jelleget nyer. Huss eleinte a templomban 1 prédikált, később már a szabadban „erdőn mezőn" a népnevelés központja a népgyűlés lesz. Huss tanítványainak népnevelési tevékenysége szintén nemzeti és népies szellemtől volt áthatva. Az élő szó, a könyvön kívül, Huss idejében veszi kezdetét — az ének jelentősége, mint népnevelési eszköz istentisztelet alatt s a harci indulóban. A könyv tisztelete, mely a bibliával s Huss irataival kezdődött, gyökereiben erre az időre nyúlik vissza. A cseh nép nevelésének egy további haladását képezte egy kultúrális szervezet, a cseh testvérszövetkezet. Buzgalommal ápolta a népnevelést az iskolában s azon kivül, törekedett, 12