Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Szeberényi Zoltán: Csend és mozdulatlanság (Farkas Jenő: Csendország)

s melegen buzognak fel a jégbe vert patakok. Figyeljetek! Mondjátok helyettem s utánam: szerelem! (A messzeségben valami pendül) Pedig tud érezni és kifejezni. A Tavaszi öröm-ének lelkendező szárnyalása mellett is őszintének, átérzettnek hangzik, van valami Beethoven IX. szimfóniája zárótételének hangulatából. A lírai érvényesség, az élmény életes izzása azonban, ami az Anyatejben, Az ér vallomásában, az őszi párviadalban stb. megvan, igen sok verséből hiányzik (pl. írás közben, Nyárutó, Barátomnak, A vak jurulyásnak stb.). Szereti az életet, a szépet, de aránylag keveset lát és láttat meg belőle. Általában a külsőségekbe ragad, a távolabbi élmények, a jövőnkből feltárulkozó perspektívák hidegen hagyják, önmagában sem igyekszik igazán elmélyülni, a lélek rejtettebb tusái, burkoltabb örvénylései, titkon megszenvedett konfliktusai csak elvétve kapnak hangot költészetében. A közösség gondjairól, napjaink égető társadalmi és morális problémáiról alig van szava. Humanizmusa is bizonyos ibolyántúli jóság és szeretet áhításában formálódik meg. Van valami a költészetében, amit — jobb szó híján — a problémalátás hiányának, vagy — uram bocsá' — korszerűtlenségnek lehetne nevezni. Tévedés ne essék, nem a hagyományos költői formák és kifejezések alkalmazását hibáztatjuk. Régi köntösben is lehet új és korszerű dolgokat mondani, s a formai újítás sem jelent okvetlenül korszerű látásmódot. Inkább költői látásmódjának, önmaga és a világ jelenségei szemléletének konvenciókba merevültségéről, a ma valóságának hű, összefüggésekbe absztrahált, a történelem mozgási irányát követő tendenciájú ábrázolásáról, a kor mély átéléséről és megértéséről van szó. Farkas verseinek az elégiától a pátoszig hullámzó érzelmi tartalma, a megunásig ismétlődő természeti képei, önéletrajzi jellegű és jelentőségű élményei és reflexiói mögül azonban csak itt-ott bukkan elő a mai kor emberének egy-egy halvány, elmosódó vonása. Nem harsány közéleti költészetet hiányolunk Farkas lírájában, az önéletrajzi jellegben sem látunk csupán 176