Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Irodalomtörténeti hosszmetszet - Csanda Sándor: Nemzetiségi irodalmunk újabb fejezete

voltak. Bábi későbbi költészetében is a gondolati líra uralkodik; társadalmi, filozófiai hazafiság, internacionalizmus, költői és nemzeti öntudat áll újabb köteteinek középpontjában. Válogatott versei 1968-ban Se elevenen, se holtan címmel jelentek meg. A magyar—szlovák viszony komplikáltságát és komplexusát fejezi ki így című versében. Bábi mellett főként Ozsvald Árpád (1932—) tűnik ki az első lírikus nemzedékből. Emberszeretetet, szerénységet sugárzó költészete faluról hozott élményekből táplálkozott, s már kezdetben is tudatos formabiztonságról tanúskodott. Négy önálló verseskötetéből: Tavasz lesz újra, kedves (1956), Júdása én nem lehetnék (1959), Földközelben (1965), Laterna magica (1967) a két utóbbi szintén a gondolati lírához való közeledést és az elmélyülő szemlélődést tükrözi. Az ifjúságnak írt elbeszélései A kis postás (1969) címmel jelentek meg. ,,Az a rokonszenves e halk. visszahúzódó költőben, hogy hivalkodó pózok és formai trükkök nélkül éli meg s fejezi ki személyes élete konfliktusait. Tiszta, rendet tartó szavai elkerülik a hangoltságot, inkább a töprengés szűrői felé terelik az élményt, az érzést" — írja Ozsvald költészetéről Kovács Kálmán találóan. (Kritika, 1967. 8. sz.) A paraszti sors mélyéről indult el a szintén autodidakta Csontos Vilmos (1908—), akinek első verseskötete még 1932-ben jelent meg, majd az ötvenes évek közepén újból aktivizálódott. Azóta is a falu költője maradt: verseiben a parasztélet gondját-baját, csöndes örömeit és fájdalmait énekli meg. Eddig két verskötete jelent meg; költeményeinek válogatott gyűjteményét 1968-ban Csendes lobogással címen adta ki a Madách Könyvkiadó. 1958-ban a Fiatal szlovákiai magyar költök című antológiában tűnt fel Tőzsér Árpád (1935—), s az ott bemutatkozó nyolc költő közül az irodalomkritika már akkor is őt tartotta legtehetségesebbnek. ..A világgá-tágulás pattanó dinamikája — a leülepedettség ellenszere — a képelevenséget szinte belénk marja. A gesztusmondatok plasztikus hűsége a férfimozdulat világlendületét realizálja" — írja róla Fábry Zoltán (Harmadvirágzás, 226. 1.) Verseskötetei: Mogorva csillag (1963), Kettős űrben (1967) széles körű irodalmi vitát és elismerést váltottak ki. Tőzsérnek irodalomkritikai és publicisztikai 32