Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Fábry Zoltán: Harmadvirágzás (részletek)

verssel kezdi mindegyik, és ez az ars poetica pontosan mutatja költészetük hogyanját és miértjét. Török Elemér, munkásból lett diák, az életre szabadultság boldog mámorában és hűséges elkötelezettségében dobban a színre: írj verset, tüzeset, százat, ezret, hadd gyújtsa lángra az emberi szíveket! Költészete célját és lényegét pontosan fedi ez a belépő. Csak ne végződne ez a felfigyeltető vers ilyen sorokkal: „...ha a gyilkos banda netalán szomjúzna a vérre, fojtsuk a szuszt hörgő tüdejébe!" A veszélypontra értünk: a frázishínárhoz. A pártosság lelkesedése a plakátstílus nyomdafestékével van felmázolva: „Már forr és árad a leigázhatatlan élet, mint a kikelet, a kommunizmusba néznek a boldog emberek." A szolidaritás édeskés megnyilvánulása az ellenkező hatást éri el, amikor így lelkendezik az ifjúság felé : „... hadd leheljek forró csókot derűs arcotokra, hol ég szerelmetek halvány pírja s a jövő megvalósult álma". Nyers, ki nem dalolt sorok váltakoznak lírai fogalmazással. A múlt vádló élménytartalma már biztosabb alapot ad mondanivalójának: „Már megtanultam, hogy mily messziről jöttem, míg végre én is ember lehettem." Az inaskor nyúzó mestert vádol: „Reggel korán keltem, mert szidott, mint a bokrot. Este későn feküdtem, mert akkor is morgott, hogy egész nap semmit sem tettem, pedig estére ezer fájdalmat éreztem." A jelenre átváltás azonban sokszor ázott frázissorokat eredményez: „Ifjú keblemben már lobog az élet s szeretet lángja, és nő bennem az akarat roppant erejű ária." Ez a papírvetéltség messze esik az indítástól, mely kemény igazságban fogant: „Apám még kamasz koromba' mondta, csak egy igaz út van a földön, csak egy eszme, a többi mind hamis, s azt hirdesd, ha érte meghalsz is. " Szerelmi lírája felfigyeltető, de az erőszakolt kapcsolás irrealitást eredményez. Nála a szerelmesek a fűbe heverednek, „és úgy gyönyörködnek hazánk szépségé98