Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Előszó

hiszen a kritikusi tevékenység nélkülözhetetlen alapja és szükségszerű feltétele a bírálható művek kellő számú megléte. Ezek a feltételek — részben — 1954 körül teremtődtek meg. Sokat lendített az irodalmi és kritikai élet fejlődésén a Szlovák írószövetség keretében megalakuló Magyar Szekció. Ez az intézmény néhány év alatt a csehszlovákiai magyar irodalom legfontosabb szervező-irányító fóruma és alkotóműhelye lett. Az itt kialakuló termékeny kritikai légkör és tevékenység elsősorban az írók fejlődését segítette. A rendszeresen megtartott munkaértekezleteken megvitattak minden aktuális irodalmi-politikai problémát, értékelték az egyes műveket, az írói életpályák egy-egy szakaszát, egy-egy irodalmi korszakot stb. Az elhangzott beszámolókat követő vita során lehetővé vált az eszmei-politikai, esztétikai vélemények konfrontálása, az eltérő nézetek megvitatása. Ez a rugalmas vitafórum bizonyos mértékben kompenzálni tudta a hiányzó folyóiratot. Az elhangzott értékelések és viták sokáig irodalomkritikánk legfelsőbb fórumát, a szakszerű véleménycsere szinte egyetlen lehetőségét jelentették. Az olvasóközönség azonban — többnyire rövidítve — csupán a közzétett referátumokat olvashatta, így a viták tanulságai, termékenyítő hatása csak az írók és kritikusok körében érvényesült. Az időként fel-fellobbanó, a sajtó nyilvánossága előtt zajló irodalmi viták is az irodalmi élet és kritikai gondolkodás fejlődését, elvi-eszmei kikristályosodását segítették. A legtöbbször nemzedéki színezettel kirobbanó viták az olvasóközönség aktív részvételével folytak. S középpontjukban többnyire az irodalom- és életszemlélet óhatatlanul bekövetkező változásai álltak, de más: elviesztétikai problémák is felmerültek, mint a hagyomány és újítás kérdése, a sematizmus és realizmus problémája stb. Ha nem is volt e vitáknak az irodalmi fejlődést lényegileg meghatározó jelentősége, mindig megszívlelendő tanulságokkal zárultak. Látszólagos hatástalanságuk ellenére is — közvetve vagy közvetlenül — hozzájárultak egy-egy fogalom közelebbi megvilágításához, egy-egy elméleti vagy gyakorlati probléma megközelítéséhez. Az első, jelentős számú hozzászólót megmozgató vita a Fiatal költők antológiája (1958) ürügyén pattant ki. A köl8