Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Kritikai elvek és törekvések - Duba Gyula: Esztétikai gondolkodás-paradoxonokkal
esztétikai szempontokkal egyre növekszik. Az elméletből hiányzik az ember viszonya a költészethez. Nem tudjuk, mi a költő viszonya saját verseivel szemben. Az esztétikai kizárólagosság lázában elmaradtak az etikai összetevők, elsatnyultak, lényegtelenné váltak. A közíró etikumát elnyeli a végtelent akaró költő esztéta, hogy izzásig hevítse egy végleteiben megnyilvánuló valóságszemlélet belső lobogását. 4 ,,Ha a modern kor ragadozó esetlegességeit a mítoszok, az emberi gondolkodás folytonossága fogják összes, akkor a költő csak a gondolat pártján állhat." Idézetünk a szerzőnek A lírai vallomás hogyanja Ozsvalcl Árpád, Zs. Nagy Lajos és Gál Sándor verseiben című nagyobb lélegzetű — és újabb kritikairodalmunkban egyedülálló — tanulmányából való, s Tőzsér Árpád akár magára vonatkoztatva írhatta volna le: verselméletének elsődleges jellemzője a gondolatiság. Szó esett már róla, hogy a valóságot az irodalom — s még pontosabban a költészet — által közelíti meg, most hozzátehetem, hogy a megközelítés módja tisztán gondolati, s eszköze a fogalom. Nem ismeri a körülírás, a közvetett érzékeltetés módszerét, meghatározásaiban makacsul a pontos fogalmi lényeg irányába tör. Fogalomteremtő nyelvi ereje sokoldalú és kifejező. Említett tanulmányában — mely egyben esztétikája gyakorlati alkalmazásának impozáns példája — két jelentős és érdekes! — mozzanatot figyelhetünk meg: 1. köreinkben ritka és elismerésre méltó biztossággal birtokolja azt a tudatvalóságot, amelyet Lukács György után „második közvetlenségnek" nevez, s amelyben „a költői én esztétikummá objektivizálódik". Ez a fogalom- és jelrendszer nála változatos és széles körű, kiművelt, a költészetre vonatkozó legkorszerűbb ismereteket tartalmazza egy egyéni kritikai érzék humuszába ágyazva. Tőzsér Árpád mintegy bekapcsolja általa olvasóit a világ vérkeringésébe, egyetemes fogalomrendszerébe, gondolati áramköreibe; 2. a „valóságfelettiségre" hajlamos teoretikust a konkrét anyag — az elemzett versek valósága — reálissá és 72