Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Kritikai elvek és törekvések - Duba Gyula: Esztétikai gondolkodás-paradoxonokkal

ellentétpárok első tagjánál, a közösségi érdekekért szót emelő publicistánál. Ilyen értelemben a költő néptribun szerencsés — és kihalóban levő? — típusa, mely típus­nak koronként oly nagy szerep jutott nemzeti irodal­munkban. Kimondó és kérdésfeltevő: népe — nemzeti­sége — nevében nyilvánít ki önálló véleményt. Vonz­ereje: úgy szubjektív, hogy egyben közösségi, s talán amikor a legszenvedélyesebb — tehát legegyénibb —, éppen akkor védi a közösség számára legfontosabb igaz­ságokat. írásaiban a tudatos értékteremtés és a közös­ségi tudat formálásának az igénye, s mindenekelőtt új általános igazságok megformálásának az akarása váltja ki szenvedélyét. Kis esszéit, jegyzeteit olvasva minde­nekelőtt megállapíthatjuk, hogy a szellemi aktivitás vib­rálása teszi őket időállóvá, gondolati értékeiket romolha­tatlanná. Valójában a szellemi izgalom megvalósulásáról és formát öltéséről van szó ezekben a rövid írásokban, melyek akkumulátorként tárolják és bocsátják ki azt a szenvedélyt és intellektuális erőt, amellyel írójuk meg­küzdött a témákat kínáló valósággal, és önmaga szeli­mi lényegével gazdagította azt. Mérhetetlenül font tényező ez az intellektuális, elemző és igazságkere:. szenvedély — hiánycikk nálunk —, és éppen azért meg­becsülendő. Nézzük, mit mond róluk az író: „A publicisztikának egyetlen műfaja sem tűri az üres indulatokat, a szemé­lyes indítékú replikákat, a felületességet. Az ellenvéle­mény elfogadtatása feltételezi a körültekintést, a lelki­ismeretes felkészülést, a tárgy ismeretét. S nekünk (nemzetiségi szellemi életünkben — D. Gy.), úgy vélem, semmi sem hiányzik jobban, mint éppen ez. Indulatain­kat, véleményeinket örököltük, de csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismerjük az eredetüket, történetüket, természetüket, s így vitáinkat képtelenek vagyunk az összefogó, általános igazságok, az elvek síkján futtatni." (207. o.) Az idézetből, igazságán túl, Tőzsér Árpád stí­lusába is betekintést nyerünk, mely nagyban hozzájá­rul hatásához. Ez a stílus lényegre törő, pontos, sokszor aforisztikusan szűkszavú és komponált. Az írások rövid­sége nem véletlen, írójuk szigorúan komponáló és rend­szerező alkat. Az összefüggéseket keresi, hogy általános igazságokat bonthasson ki belőlük; három filmről, három 64

Next

/
Thumbnails
Contents