Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Publicisztika és irodalomtudomány - Turczel Lajos: Győry Dezső lírai életművének feldolgozása (Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája)

poétája című műve az, melyben a szerző — az alcím jelzése szerint — Győry Dezső csehszlovákiai költészetének felmérésére, értékelésére vállalkozott. Szeberényit már a téma kiválasztásáért meg kell dicsérni. Kisebbségi irodalmunkban nincs olyan költői életmű, amely az itteni magyarság fejlődésével, életútjával annyira szorosan lenne összefonódva, mint Győry lírája. Talán nem leszek szerénytelen, ha erre vonatkozóan egy olyan megállapításomat idézem, amelyre a monográfia szerzője is hivatkozott: „Győry költészete közvetlenül a csehszlovákiai magyar kisebbség életéből, történelmi, szociális és erkölcsi eszméléséből fakadt. Vannak költőink, akik az övénél haladóbb világnézetet képviseltek (Forbáth, Földes), újszerűbb hangot és formát alkalmaztak, de azt a szintézist, amit Győry költészete az utunkról, küzdelmeinkről, magyarság- és embereszményünk és igényünk alakulásáról nyújt, hiába keressük náluk. Győry életműve nemcsak egy reprezentatív költőegyéniség szép fejlődését tükrözi, hanem a polgári Csehszlovák Köztársaság magyar kisebbségének lírai életregényét és erkölcsi fejlődésképét is tartalmazza." A kisebbségi közösség életébe ilyen intenzíven beágyazódó életműnek a vizsgálata kettős nyereséggel kecsegtet: az életmű sajátosságainak, értékeinek alapfeladatként történő feltárása mellett a kisebbségi társadalom fejlődésképének új adatokkal, vonásokkal való gazdagítását is lehetővé teszi. A monográfia szerzője élni tudott a második lehetőséggel is. Annak ellenére, hogy az „alapfeladathoz" szorosan tapadt, és a háttérjellegű társadalmi és irodalmi összefüggések felmerülésénél általában a fentebb említett alapozó munkákra utalt, több olyan anyagot is közölt, értékelt vagy helyreigazított, amelyeknek a két világháború közötti szellemi fejlődésünkben és irodalmi életünkben jelentős súlya van. Példaként a Kassai Napló irodalomszervező buzgalmának és műhelyszerepének a felmutatását említem meg, amely olyan érdekes téma, hogy önálló tanulmányt is megérdemelne. Érdekes az is, amit a szerző a Magyar Demokrata írókör megalakulásának indokairól mond (az írókör az Űj Szellem című jobboldali kultúrpolitikai lap ellensúlyozására jött létre), vagy ahogy 500