Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Publicisztika és irodalomtudomány - Zsilka Tibor: Csanda Sándor: Valóság és illúzió

A XVI. századi magyar és szlovák költészet új értékei a Fanchali Jób-kódexben című tanulmányában ad a kódexről. A szerző az egyes költeményeket vizsgálva kifejti, hogy a versek nagy értékét főként „erotikus" tematikája jelenti. A nyolc Balassi-vers is a költő legjobb szerelmes versei közül való. A többi költeményről érdekes feltevései vannak: a Hajnal címűről például feltételezi, hogy valamelyik Balassi-epigon írta, az Ad notam Gismunda címűről viszont azt, hogy Balassi ifjúkori verse stb. A szlovák költemények elemzésének is helyet szentel. Ezek már csak azért is nagyobb figyelmet érdemelnek, mert a szlovák szerelmi líra első, a XVI. században egyedülálló alkotásai, melyekről — talán éppen emiatt —Ján Mišianiknak az volt a feltevése, hogy szintén Balassi művei. Csanda ezt megcáfolva a következőket állítja: „A kódex szlovák verseiben kétségkívül vannak olyan motívumok, melyek Balassi költészetében is előfordulnak, de egy sem jellegzetesen csak rá vonatkoztatható, hanem a XVI—XVII. századi humanista udvarló líra általánosan használt költői eszközeihez tartoznak." A szerző a Pajkos ének című vers értékét is felismeri, s úgy véli, hogy ez az első magyar betyárballada-feljegyzés. Ezután tér rá a Júlia-dráma részletes elemzésére. Csanda az 1956-ban Romániában megjelent A kuruc kor költészete című antológiával kapcsolatosan észrevételeit kritikában dolgozta fel. Kétségbe vonja egyes versek kuruc kori eredetét, külön foglalkozik a szlovák nyelvű népdalokkal. Az öt szlovák ének között először az Amikor Rákóczi... címűt vizsgálja meg, amelyről azt állítja, hogy magyar szövege fordítási tévedésen alapul. A Rákóczi, Bercsényi címűről nem tudja megállapítani, hogy hiteles-e. A többi költeményről a beleerőltetett hazafias tendencia alapján az a nézete, hogy hamisítványok. A három surányi „kuruc" népdal olyan eszméket tartalmaz, amilyeneket a szlovák kurucok nem ismertek. Csak a XIX. században előtérbe kerülő magyar hazafiságon, magyar—szlovák testvériségen kívül a hiteles szlovák énekekhez viszonyítva erősebb bennük a kuruc öntudat is. Így a végső következtetése a surányi népdalokról az, hogy a Surányi vitéz átírt népdal, a surányi kuruc dal egy része népdalokból való, a többi része és A surányi mustra egésze Matunákék szerzeménye. Helyesen világít 464