Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Publicisztika és irodalomtudomány - Zsilka Tibor: Csanda Sándor: Valóság és illúzió

történetírás a szlovák változatot nem értékelte kellőkép­pen, holott nyilvánvaló, hogy a Zrínyi-eposz megszületé­sének körülményeit nem kismértékben ez is dokumentál­ja, mert — mint ahogy a szerző megállapítja — a histó­riás énekben megtalálható a későbbi eposz minden lénye­ges motívuma. Csanda arra a következtetésre jut, hogy a szlovák és a magyar énekes közös forrás alapján írták művüket. Feltételezi, hogy a szlovák históriás ének egy magyar névtelen História az Szigetvárnak veszéséről című éneké­vel azonos kútfőre vezethető vissza. A Szilágyi és Haj­mási széphistória szlovák és magyar változatával kapcso­latban már egészen más megállapítást tesz: azt tartja valószínűnek, hogy a szlovák a magyar szöveg fordítása, mivel azonban a meglevő változatok későbbi másolatok, a szlovákról magyarra való fordítás lehetőségét sem veti el teljesen. A magyarról szlovákra való fordítás mellett fő érvként a fordítási hibákat hozza fel: a három fő ló ősi finnugor kifejezésnek „tri hlavné kone", a határnak „chotár" stb. felel meg a szlovák változatban, amiből Csanda arra következtet, hogy a szlovák fordító elértette ezt a frazeológiai szókapcsolatot, illetve kifejezéseket. Meggyőző filológiai érvelése így elfogadhatónak bizonyul, amivel egy sokat vitatott irodalomtörténeti probléma tisztázását segíti elő. Tanulmánya elején ismerteti mind­azokat a burzsoá nacionalista jellegű vitákat is, amelyek a kérdés körül a múltban folytak; ő azonban elsősorban ezt tartja szem előtt: „a széphistória magyar változata sokkal közelebb áll a szlovákhoz, mint akár a hasonló tárgyú magyar népballadák, akár a más nyelvű varián­sok". Az átültetés azonban — szerinte — egy régebbi változat alapján történhetett. Az 1958-ban Bécsben Ján Mišianik által felfedezett Fanchali Jób-kódexszel két tanulmányban is foglalkozik. Tudvalevő, hogy a magyar irodalomtörténészek közül ő volt az első, aki a kódex jelentőségét felismerte, és anya­gát tüzetesen átnézte. A régi magyar és szlovák irodalom új kincse című tanulmányában tájékoztatást nyújt arról, mit tartalmaz az újonnan felfedezett, becses irodalmi ér­tékű kéziratos antológia. Megállapította, hogy több lírai versen kívül Balassi Bálintnak Credulus és Júlia című drámája is benne van. Bővebb elemzést azonban csak 463

Next

/
Thumbnails
Contents