Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Publicisztika és irodalomtudomány - Zsilka Tibor: Csanda Sándor: Valóság és illúzió

történetírás a szlovák változatot nem értékelte kellőképpen, holott nyilvánvaló, hogy a Zrínyi-eposz megszületésének körülményeit nem kismértékben ez is dokumentálja, mert — mint ahogy a szerző megállapítja — a históriás énekben megtalálható a későbbi eposz minden lényeges motívuma. Csanda arra a következtetésre jut, hogy a szlovák és a magyar énekes közös forrás alapján írták művüket. Feltételezi, hogy a szlovák históriás ének egy magyar névtelen História az Szigetvárnak veszéséről című énekével azonos kútfőre vezethető vissza. A Szilágyi és Hajmási széphistória szlovák és magyar változatával kapcsolatban már egészen más megállapítást tesz: azt tartja valószínűnek, hogy a szlovák a magyar szöveg fordítása, mivel azonban a meglevő változatok későbbi másolatok, a szlovákról magyarra való fordítás lehetőségét sem veti el teljesen. A magyarról szlovákra való fordítás mellett fő érvként a fordítási hibákat hozza fel: a három fő ló ősi finnugor kifejezésnek „tri hlavné kone", a határnak „chotár" stb. felel meg a szlovák változatban, amiből Csanda arra következtet, hogy a szlovák fordító elértette ezt a frazeológiai szókapcsolatot, illetve kifejezéseket. Meggyőző filológiai érvelése így elfogadhatónak bizonyul, amivel egy sokat vitatott irodalomtörténeti probléma tisztázását segíti elő. Tanulmánya elején ismerteti mindazokat a burzsoá nacionalista jellegű vitákat is, amelyek a kérdés körül a múltban folytak; ő azonban elsősorban ezt tartja szem előtt: „a széphistória magyar változata sokkal közelebb áll a szlovákhoz, mint akár a hasonló tárgyú magyar népballadák, akár a más nyelvű variánsok". Az átültetés azonban — szerinte — egy régebbi változat alapján történhetett. Az 1958-ban Bécsben Ján Mišianik által felfedezett Fanchali Jób-kódexszel két tanulmányban is foglalkozik. Tudvalevő, hogy a magyar irodalomtörténészek közül ő volt az első, aki a kódex jelentőségét felismerte, és anyagát tüzetesen átnézte. A régi magyar és szlovák irodalom új kincse című tanulmányában tájékoztatást nyújt arról, mit tartalmaz az újonnan felfedezett, becses irodalmi értékű kéziratos antológia. Megállapította, hogy több lírai versen kívül Balassi Bálintnak Credulus és Júlia című drámája is benne van. Bővebb elemzést azonban csak 463