Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Zsilka Tibor: A szociográfiai mű poétikája (Duba Gyula:Vajúdó parasztvilág)

álló jelzői szintagma következik (ragyogó márciusi napsütésben), majd ismét megszemélyesítést találunk a mondatban (a fű élénkül, ébredezik); az utolsó mondatban kettős szinesztézia (langyos, fanyar) válik a költőiség kifejezőjévé. A fájó érzés így oldódik fel a természet nyújtotta élményben, itt kap költői színezetet a befejezés. Ugyanakkor az élet folytonosságát is érzékeljük a lírai színezetű mondatok sugallatára. Mindent mérlegre téve: Duba Gyula művében a tények, a konkrét adatok domináns szerepet játszanak ugyan, de éppen a lírai részek biztosítják, hogy a szociográfiai mű ne váljon száraz adathalmazzá. Az adatok és tények leírásába vegyülő vagy egyenest hozzájuk tapadó líraiság egyébként nem újkeletű a csehszlovákiai magyar irodalomban. Esszéit Fábry Zoltán is hasonló módszerrel komponálta meg, sőt nála általában még erősebben kifejezésre jut a líraiság, a lírai színezet. Mindebből tanulságként azt a következtetést lehet levonni, hogy a csehszlovákiai magyar irodalom legjobb termékei általában nem fikciós műfajokban születnek. Ugyanakkor Duba Gyula szociográfiai műve mind földrajzi, mind szociológiai alapon a szlovákiai magyar élethez kötődik, sőt éppen ebben rejlik egyik legfőbb értéke is. Ennek következtében, valamint a háború utáni változások leírásával ez az egyébként „elkésett" műfaj is innoválódik, újabb esztétikai-irodalmi értékeket vonultat fel. S ezzel egyetemben a lehetőségeket is magában hordozza, tartalmazza. 1975 JEGYZETEK 1 Vö.: Mistrík, Jozef: Štylistika slovenského jazyka. Bratislava 1970. 108—115. 2 Miko, František: Od epiky k lyrike. Bratislava 1973. 266. 3 Vö.: Lotman, Jurij: Sztruktura hudozsesztvennovo tyekszta. Moszkva 1970. 345—359. Magyarul lásd: Lotman Jurij: Szöveg, modell, típus, Budapest 1973. 208—225. 4 Röhrich, Lutz: A szóbeli irodalom meghatározása. In: A szájhagyományozás törvényszerűségei. Szerk. Voigt Vilmos. Budapest 1974. 30. 5 Roppál Mihály: Egy falu kommunikációs rendszere. Budapest 1970. 46. 448