Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Mészáros László: A keskenyebb út (ordódy Katalani regényéről és az utak lehetőségeiről)

nővére — volt az első komoly esemény. „A te anyádat, fiam, Hajnalkának hívták. Csak később lett belőle Zo­ra ..Luci jót mulatott Irén néni szlovák beszédén, amelyben összekeverte a hímnemet a nőnemmel és a genitivust az accusativussal. A néni látogatása után autó­ba ült, és rárontott az anyjára: „Hát ez aztán szép a Hajnalkától, mondhatom. A kislányt egyetlen magyar szóra sem tanította meg. Most kínlódhat az ura mellett Pálfán, szegényke!" De Jalovecnéval szemben Luci már öntudatosabb. Tudja, hogy az ura mellett nem kell fel­tétlenül magyarrá válnia, mint ahogy az anyja „legalább" szlovák lett cseh férje mellett. Szorgalmasan tanul ma­gyarul, és nyelvleckéket vesz Irén nénitől. Később azonban, amikor kijózanodott nősténységének mámorából, és belátta, hogy Dénes nem hajlandó felcse­rélni falusi körorvosi állását semmiféle kutatóintézeti munkával, „rádöbbent, hogy barbárok között él, és nem értette, miképp pazarolhatott eleinte ezekre az emberek­re olyan baráti érzéseket". Már senkivel sem beszélt magyarul, Irén néni látogatásai is elmaradtak, és elég­tétellel olvasta az újságokban, könyvekben felbukkanó dolgokat Dénes nációjával kapcsolatban. Már „nem talál­ta olyan izgalmasan érdekesnek a néhanapján adódó falusi mulatozásokat, ormótlanoknak találta a bókokat, idétleneknek a nőket s parlagnak az egész estét". Bará­tait, barátnőit sorra elidegenítette maga mellől. A konkrét realitás kisebb-nagyobb tényei, a komoly munka Dénes mellett és a józan konfrontációk azonban lassan megtisztítják Luci pillantását. Kezdenek fájni neki a régi barátok, mert „ha jól meggondolja, nemcsak Dénes miatt akarta visszaállítani a régi barátságokat, de újra visszaemlékezett ismeretségük egyes mozzanataira, sza­vakra, hangsúlyokra, mikor kedveseknek, rokonszenve­seknek találta ezeket az embereket. Eszébe jutottak von­zó tulajdonságaik. A torzító szemüveg, amelyen át egy ideig szemlélte őket, már nem volt sehol." A regényben már nem kap helyet ezeknek a barát­ságoknak a felújítása, hisz a regény cselekménye a Dé­nessel való kibéküléssel lezárul. Bizonyos hiányérzetet válthat ki talán az, hogy a műben nincs konkrétabban felvillantva néhány mozzanat, amely Luci torzító szem­üvegének a változását tükrözné. A regény egészéből 432

Next

/
Thumbnails
Contents