Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Turczel Lajos: Az Agnus Dei helye Egri regényírói műhelyében

többször brosúraszinten vetette össze, másrészt a zsidó alakok és környezet ábrázolásában jóformán csak a fehér színt használta. A túlságosan fehér ábrázolást főképp a földbirtokos Schwitzer alakjánál érezzük, akit — igaz, hogy védtelenségében, kiszolgáltatottságában — kedves és jóságos öregúrnak mutat be az író, de sehol egy szó sem esik arról, hogy valamikor a cselédlánya tapasztalatlanságával és szociális kiszolgáltatottságával visszaélt, és törvénytelen lánya családjának nehéz sorsával nem törődött. Nemcsak az Agnus Dei, hanem a Márton-regények és a Megmondom mindenkinek egyes részei is jól demonstrálják azt, hogy Egri a zsidó környezet sajátos couleur localej át erőteljesen tudja érzékeltetni. Erre a tulajdonságára egy régi méltatója, a kibontakozó csehszlovákiai magyar irodalmat és könyvkiadást a húszas években hathatósan támogató Farkas Gyula már akkor (1927-ben) rámutatott, mikor Egri még a pályája elején állt.

5 Farkas az ,,egyik legműveltebb felvidéki írónak és az újszerű problémák világosszemű boncolójának" nevezte Egrit, és a fenti vonatkozásban ezt írta róla: „két nemzet között áll,... a magyar és a zsidó között. (Felvidéken a zsidóság külön nemzetnek számított.)

6 Neveltetése és műveltsége a magyarsághoz köti, de azért nem tagadja meg faját sem. írásaiban szívesen foglalkozik a zsidóság problémáival. Látóköre azonban ennél sokkal továbbra terjed." Az Agnus Deiben a szuggesztívan megrajzolt zsidó helyszín helyenként — főképpen a sátoros ünnepre való előkészülés epizódjánál a kaftános lakodalmi zenészek bemutatásánál — a folklór erejével és különösségével hat. Az új regény korrajza művészibb és immanensebb, mint a két Márton-regényé. Amíg azokban az író a kort gyakran és szükségtelenül az egyéni történésből kilógó, illetve azzal párhuzamosan futtatott történelmi-publicisztikai jellegű „beszámolókkal" érzékelteti, az Agnus Deiben a történelemnek és a politikának a mozgását a szereplők cselekedetein, gondolkodásán, fejlődésén keresztül érezzük. A dúsabb és töményebb koranyag Jankó életvallomásaiban található. Ennek pedig az az oka, hogy ő az életének mozzanatait legtöbbször egykori gondolkodásával éli újra; ezzel szemben Heini kiegészítő, helyreiga415