Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Rácz Olivér: Lovicsek Béla: A csillagszemű asszony

jellemábrázolásának a fogyatékosságai leginkább abban rejlenek, hogy túlságosan szeretnek lábujjhegyre állva ágálni, Gaál János miért látszik időnkint valósággal a föld felett lebegni? Félreértés ne essék, itt arról van szó, hogy az olvasó nem hisz az írónak. Az olvasó hinne: az olvasó elhiszi H. G. Wellsnek az időgépet, az embereket a holdon, Vernének az utazást a föld középpontja felé — legalábbis pillanatnyilag, a könyv olvasásának pilla­natában hisz nekik —, miért ne hinné A csillagszemű asszony írójának bizonyára tapasztalatokon, megtörtént eseményeken alapuló élményanyagát? Az olvasó mindent elhisz, amit meggyőző irodalmi hitellel rajzolnak eléje, mindent, amiben felismeri az élet alakjait, jellembeli, lélektani és nyelvi megnyilvánulásait. Ezért állanak köze­lebb ebben a regényben az olvasóhoz a majdnem kivétel nélkül valóban realisztikus színekkel ábrázolt mellék­szereplők, akik körül nemcsak a történések, hanem a környezet eseménytelen részletei is ilyen — nyelvi szem­pontból is kifogástalan — hibátlan képekben jelennek meg: „Ezalatt az istállóban Fodor Mihály, az após, a lucer­nán megtágítja a kötelet, és jókora adagot vet a csaknem láncát tépő Zsemlye elé. Olyan a tehén, mint a retek, majd kifeslik a bőréből. Hasa alatt ujjvastagságnyi tej­erek futnak vödörnyi tőgyéhez. Nagy étvággyal fúrja fejét a lóherébe, ráspolyos nyelve mohón csavargatja befelé az illatos takarmányt." Vagy ott van a részeges Bujtor Gábor alakja, akinek egész emberi mivoltát szinte szemközelségbe hozza a két mesterkéletlen, valódi élettel telített mondat: „ ... erősen fogadkozott, hogy mégsem hagyja el a szö­vetkezetet, mert: »Ügy látszik, megjavulnak a viszonyok, ha már egyszer a zsírosokra is rájár a rúd!« Efölötti örömében szokás szerint tökrészegre itta ma­gát, persze hitelben." Az öreg Gaál András, Vaszi bácsi, Mári néni, Nórád bácsi, a falu csősze, a tanító meg a Csehországba szakadt cigány házaspár. Dodó és Anikó is az említett, néhány kissé disszonánsán fogott hang ellenére is, mind élő, jól megrajzolt alakok: az ő feladatuk lesz, hogy kilépve az elbeszélésforma szűkebb keretei közül, megtalálják ma­387

Next

/
Thumbnails
Contents